Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1917
8 A reformáció a világi tudományok igazságait is terjesztette iskoláiban és a lelki világosságot terjesztő nemzeti irodalomnak is a reformáció hívei voltak a legbuzgóbb művelői. Tehát az a magasfokú műveltség, mellyel korunk dicsekszik, elsősorban az igazságot hirdető reformáció érdeme, az egyházjavítás gyümölcse. Kedves ifjak! amikor ti korunk szellemi fel világos ultságát látjátok és az igazság győzelmének és uralkodásának örvendeztek, ne felejtsétek, hogy mindé meglepő siker a reformáció négyszázéves küzdelmének eredménye. Mindez titeket a reformáció igazságához: a krisztusi igazsághoz való buzgó ragaszkodásra lelkesítsen b) De mintha a mi ünnepi örömünkbe valami üröm is vegyülne. Krisztus azért jött hozzánk, a reformációnak az volt a célja, hogy az embereket boldogokká tegye, nékik lelki békét és nyugodalmat szerezzen. És mi most körülöttünk mindenütt békétlenséget, viszályt, háborút, nyugtalanságot, fájdalmat és siralmat látunk. Isten csodás kegyelnie velünk van a háborúban, de mi érezzük, hogy e nagy világégés az emberi bűnösségnek egy újabb bizonysága. Mindnyájan érezzük, hogy nem kellene ennek így lennie. Azt hittük, hogy rég kiemelkedtünk már abból a kezdetleges állapotból, melyet e szókkal jellemeztek: bellum omnium contra omnes, melyben mindenki harcolt mindenki ellen. És most azt kell látnunk, hogy az emberek visszaestek a régi lelki sötétségbe, a régi tudatlanságba, mert különben mikép történhetnék meg, hogy a műveltnek mondott keresztyének, élükön a protestáns nemzetek, a világtörténet legvéresebb harcát vívják egymás ellen. Ismét valami hiba van a mi keresztyénségünkben, a protestáns népekében is ; ismét reformációra, ismét mennyei világosságra van szükség, mely az elvakult lelkeket új fénnyel töltse be. Hol keressük a baj forrását és hol leljük meg orvosságát? A baj oka ugyanaz, ami a reformáció előtti időben volt. Sokak lelkében ismét emberi tudomány foglalta el az isteni tudomány helyét, sokan ahelyett, hogy a fent levőket keresnék, tekintetüket csak az alant levőkre irányítják. Az emberek egyoldalúan csak az értelmet művelték és elhanyagolták a szívnek, érzelem világának megfelelő kiművelését. Az anyagias életfelfogás lidércfénye félrevezette az embereket, sokan csak az anyagi javakat ismerték el igaz értéknek és csak azok megszerzésére fordították minden igyekezetüket. Azt gondolom, megközelítem az igazságot, ha azt állítom, hogy napjaink világpusztító háborújának legfőbb és végső okát az anyagi javak túlzott szeretetében találhatjuk meg. S hol van az orvosság mindé bajra? Sehol másutt, mint az igazság megismerésében.
