Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1915
7 A másik az egyenlőség. A francia forradalomnak ez a jelszava is visszhangra talált 1848-ban, ezt az elvet is ünnepeljük a szabadság eszméjével együtt : a demokrácia diadalát hazánkban. Azok a fenkölt szellemek, akik a nemzetet halálos tétlenségéből föléleszteni törekedtek, eleve belátták, hogy csak a polgári jogoknak az egész népre való kiterjesztése vezethet sikerre. Ezen munkálkodtak 1825-től 1848-ig, míg végre az országgyűlés eltörölte az úrbériséget, fölmentette a jobbágyokat a robot és dézsma alól, s a jogegyenlőség elvének kimondásával a nép millióit egyszerre befogadta az alkotmányba. Bámulatos átalakulás volt ez, hatásában az egész nemzetre áldásos. Mi volt Magyarország 1848 előtt? Ország önálló kormány nélkül, tehetetlen, meddőén panaszkodó országgyűléssel, a kiváltságok ellentétei által szétdarabolt nép, egyesekben hirtelen ébredő, de a tömeget át nem ható nemzeti tudattal. És ma? Egyenlő jogú polgárokból alakult, egységes szabad nemzet vagyunk, melynek képviselete, kormánya döntő hatalom, mely önálló államnak érzi magát s e tudattól áthatva bizton intézi sorsát egy néppusztító, nemzeteket elsöprő világháború rázkódásai között. Pöl lehetne tennünk még azt a kérdést, hogy a szabadság, egyenlőség eszméiben megujhodott és megerősödött Magyarország miért avatta éppen március 15-ikét nemzeti ünneppé? Köztudomás szerint a tizenkét pont proklamálása és a szabadsajtó voltak e nap vívmányai. De a sajtó- szabadság egymagában még nem jelent sokat, a tizenkét pontba foglalt nemzeti kívánságokkal pedig nem mondott újat az ifjúság : vármegyei gyűléseken már régen tárgyalták azokat, sőt egy-kettőnek kivételével az országgyűlésen is, és éppen március 15-ikén indult el a rendek küldöttsége Pozsonyból Bécsbe, hogy határozatait a király elé terjessze. A törvényjavaslatok ünnepélyes szentesítése, kihirdetése április 11-én történt, s mi mégis március lő-ikét ünnepeljük. Ünnepeljük azért, mert a pesti forradalmi mozgalom siettette az események fejlődését ; ki tudja, hogy e nélkül minden úgy történt volna-e? S bizony, nagy elszántság kellett akkor a tüntetéshez, mikor Wesselényi, Kossuth, Lovassy felségsértési pere és Martinovicsék kivégeztetése még emlékezetben volt,s a kaszárnyák udvarán aznap fegyverben állott a katonaság. Később a márciusi ifjúság megállotta helyét a csatatéren is ; vezérei közül Petőfi, Vasvári kiomló vérükkel tettek tanúbizonyságot hazaszeretetükről. Méltóknak mutatkoztak a nagy eszmékhez, melyekért lelkesedtek és méltók az utókor hálájára : a szabadság, egyenlőség eszméivel együtt a márciusi ifjakat, halhatatlan érdemeiket ünnepeljük.
