Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1913
28 ték vele együtt a szabadságot, s akik 1849-ben oly lelkesen mentek vele együtt a halálba a szabadságért! Bizonyára ma is úgy volna 1 Lehetnek a mai ifjúságban néhányan, akiket megszédített az az irodalom, melyre elmondhatjuk Arany Jánossal: «Légy, ha bírsz, te világköltő, Bázd fel a rest nyugatot; Nékem áldott az a bölcső, Mely magyarnak ringatott!» Lehetnek olyanok is, kik behódolva bizonyos rosszul megértett elméleteknek, szenvelgik, sőt úgynevezett tudományos rendszerbe foglalják a hazafiatlanságot. Lfehetnek — sőt habár kevesen is — vannak ilyenek. Csuda-e, ha az ifjúságnak, a márciusnak fáján egy-két korán nyiló virágot megfagyaszt a dér? De a magyar ifjúság egészen le a gyökeréig egészséges. És erre nagy szükség is van, mert ha a közel jövőre gondolunk, ma is elmondhatjuk Petőfivel, hogy : Születni fognak nagyszerű napok, Élet halálnak vészes napjai.» Hazánk déli, keleti és északkeleti határain túl setét fellegek tornyosulnak, melyeknek mélységei villámokat rejtegetnek. Hogy ilyen «zord idők»-ben milyennek kell lennie a hazafias ifjúságnak, annak felemelő példáját láthatjuk ma Svédországban, ahol a fenyegető orosz veszedelem hírére ötezer fehérsapkás svéd diák tüntetett lelkesen a királyi palota előtt, kérve, követelve a nemzeti védőerő hathatós fejlesztését. Pedig ez épen rájuk nézve jelent uj terheket, nehéz szolgálatot, halálos veszedelmeket. Fölséges látvány lehetett a Mária Teré- zia-féle «vitám et sanguinem» jelenetnek eme modern megismétlődése. A mi hazánk helyzete sok tekintetben olyan mint a Gusztáv Adolf szép országáé. Épen azért neked kedves ifjúság szebbet, édes hazánknak, e bűvös-bájos kertnek jobbat nem kívánhatok ennél: Légy olyan lelkes, mint az egykori magyar márciusi s a mai svéd ifjúság, s a te lelkesedésed, ha majdan vész jön, ne engedje elveszni a hazát. Dr. Szigethy Lajos.
