Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1912

ÖZVEGY GRÓF TELEKI JÓZSEFNÉ, KIRÁLYFALVI ROTH JOHANNA EMLÉKEZETE.

Néhány hónap múlva lesz száz esztendeje, hogy meghalt Teleki József gróf özvegye, királyfalvi Eoth Johanna, aki végrendeletében több jótékony hagyomány mellett, a mi gyülekezetünk javára is tett ötezerforintos alapítványt; mindenekfölött pedig megalkotta a százezerforintos Roth-Teleki ösztöndíjalapot, mely azóta hatezer evangélikus tanuló ifjút segélyezett nemzeti közművelődésünk és evangélikus egyházunk nagy hasznára.

Áldott a végrendelet, de még áldottabb a végrendelkező, mert ez az alapítvány nem volt pillanatnyi hangulatának ötletszerű eredménye, hanem érzésvilágának természetes megnyilatkozása, hosszú élete vágyainak, törekvéseinek méltó megkoronázása.

Hogy ez így van: azt akarom én néhány igénytelen szóval elmondani.

A százévelőtti kor nevezetes szakasza, valóságos tavaszi ébredése a mi hazai protestáns közéletünknek. A II. Lipót-féle szabadelvű törvények halotti dermedettségéből ébresztették fel a századokon át üldözött, elnyomott magyar protestántizmust, és a két protestáns zsinattal megindultak a nagy alkotások és még nagyobb tervez- getések.

Megalapult többek közt a szentlőrinc-bonyhádi, mezőberény- szarvasi, nyíregyházi, ujverbászi gimnázium, a szarvasi Tessedik Sámuel-féle ipar-gazdasági szakiskola; megalkották az egyetemes tantervet. Az egyéni jótékonyság is meghozta a maga nagy áldozatait: ezeknek hosszú sorozatában legjelentékenyebb a pozsonyi Skaricza- féle 64,000 forintos Konviktus-alapítvány. Tervbevették evangélikus egyetem felállítását Pozsonyban. Ki tudja, hová fejlődtek volna a viszonyok, ha nem jön a dermesztő tavaszi fagy, a minden alkotást, tervezgetést megakasztó nagy állami tönk, az 1811-iki devalváció.

Ezeknek a nagy alkotásoknak és tervezgetéseknek középpontja, vezetője a Cserhát-hegy két lejtője, északi Pestmegye és déli Nóg- xádmegye volt. Itt lakott Sziráknak, a királyfalvi Both család ősi

1*