Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1912

3i2

S kölcsönös üdvözlés vajh, mire jó e napon?

Most ő, jobbjában tartott botjára hajolva,

«Minden a kezdettől függ, ugy-e? . . . válaszolá.

Lám a legelső szón e napon, mind félve tűnődtök, iso S aggva figyel ma a jós, hogy mi madár jön elébb.

Templomaik, s a szivük tárvák most isteneinknek,

8 nem hiú ez nap imánk, mindnek a magva igaz*.

így szólt ő röviden, s én most sem Késve sokáig Végső hangjához szőttem az én szavaim. i85 Hát datolyák, s az aszalt füge — szóltam — e nap mire jók ? Es Egymásnak mért küld hószinü mézet a nép ?

«Jelkép — szólt — az okuk, hogy a munka is ily izü légyen, S igy kezdett utján édes az év folyama».

Mért a sok édesség, értem. De minek van a baksis ? iso Mondd el s ünnepedet minden izén tudom így.

Bám nevetett. «A korodba’ te — szólott — hajh, be csalódol, Ingyen adott pénznél több ha előtted a méz.

Már Saturnus idétt keveset lelhettem e földön,

Azt, kinek édesb más is vala, mint a haszon. i95 Lám ez a bírásvágy — mi ma legfőbb — nőtt az idővel, Szinte — hová nőjjön — már helye sincs neki több.

Más beosü lett a vagyon, mint volt ez az ősi időkben,

Mikbe' szegény ez a nép, Bóma meg új vala még,

Mig a fiát Mársnak rozzant kunyhó fogadá be. soo És neki csak vizisás szőtt nyomorú derekaljt.

Mig Jupiter szépen megfért egy szűk kis odúban S jobbjában csak agyag volt neki menyköve is.

Még Capitóliumunk’ nem gyöngy, csak lomb diszesíté,

S még a szenátor mind pástra terelte a nyájt.

»5 Senkise’ röstellé, ha pihennie szalma jutott csak,

Vagy szénán hajtá csak nyugalomra fejét.

Praetoraik törvényt láttak csak amúgy, eke mellől,

S bár kicsi volt az ezüst, nagy hiba számba vevék.

Ám aztán, hogy e helyt felütötte fejét a szerencse 2io És az eget veri már Bóma erős fejivei.

Nőtt a vagyon s a vagyonnal nőtt az a szomju kívánság Bírni megint többet, bárha sokuk vala már;

Gyüjtni, hogy elverjék . . . s ezt visszaszerezni a vágyuk.

És ez a van nincs sor önmaga szerzi a bűnt ;

*i5 Mint a gyomorba’, mi vizkórságtól nagyra fuvódott Mentői többet iszik, még csak erősb lesz a szomj.

Most becsedet vagyonod becse szabja s ez adja a rangod,