Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1912

OVIDIUS ÉS NAPTÁKA.

A klasszikus Hellas és Róma írói közül, a költők művei maradnak meg iskolás éveink úgyszólván mindvégig változatlan, tisztán eszményi emlékeinek. A históriák és orációk mindazzal, ami bennük állami, társadalmi életre gyakorlati tudnivalónak bizonyult, észrevétlenül szívódnak föl gondolkodásmódunk és érzésvilágunk egészen egyénivé különülésében ; a jellemünk kialakulásában. A tudatunkkal föl nem mérhető messzeségben mögöttünk lepergett való események, királyok és népek — igaz, örökké változatlan — egyéni vagy faji érdekekért folyt irtó háborúi, világok rombadőlése, s a romokon újak megépülése oly élessé tehetik a nagy korszakokat mozgató «gondviselésszerű» egyének képét, hogy sem fényük, sem árnyuk el nem mosódik képzeletünkből soha. Maguk az annyiszor megbeszélt történeti tények azonban, jobbára jelentéktelen mozzanatokat hagyva meg eltaposott nyomokul, végkép feledésbe merülnek. Még pedig annál előbb, mentői bonyolultabbb hatóokokból szövődtek, s így tanulságaiknak fölismerése mentői fárasztóbb munkáját követelte fölfogó és értékelő képességünknek.

Ám, a kezdettől fogva hihetetlen regékben távolabbi okot is kereső figyelmes szemléletünk, a költői alkotás hátterében rejtettebb vonatkozásokat sejt, hogy velük a költött történetben mutatkozó hézagokat pótolgassuk. Mélyebb és mégis hozzánkvalóbb tanulságokat áhít, amik fölérjenek az egésznek megértésére kifejtett szellemi energiával, így és ezért, minden közvetlenül ránkható eleven történet, ellenállhatatlanul továbbszövögetésre indítja önmagától is tevékeny, nyugtalanul alkalmat kereső kép és mesealkotó készségünket. Ez a mind tudatosabbá erősödő kapcsolni törekvésünk, melyet tarka képek, színes ötletek, szemfényvesztő gyorsasággal változó történetek, s mindehhez a könnyen érthető beszéd alaki szépségei sokáig és állandóan foglalkoztatnak, teszi tudásunk feledhetetlen birtokává Ovidius költészetét.

Két félesztendő jut reá, a gimnáziumi oktatás derekán. Tehát akkor, mikor az egészséges ifjú lélek a költői mesemondás iránt még