Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1909
16 lommal a differenciál- és integrálszámítás elemeinek bevezetését közöljük, a reform többi részét majd más alkalommal fogjuk a nyilvánosság elé bocsátani. Azok az irányelvek, amelyek a reform részleteinek kidolgozásában vezettek, az említett munkában bőségesen és hosz- szasabban ki vannak fejtve, itt csak néhány gondolat felsorolására szorítkozunk. Erős a meggyőződésünk, hogy a középiskola nem zárkózhatik el a tudomány vívmányaitól. Ha azt akarjuk, hogy a középiskola az úgynevezett általános műveltség terjesztője legyen, akkor arra is kell törekednünk, hogy a középiskolában tanított dolgok hozzásimuljanak ahhoz, amit a korszellem és az uralkodó világfelfogás az általános műveltség elemeinek tart. A mai kort jellemzik: a természettudományok alapelveinek általános térfoglalása, a formalizmus elvetése és az egyéni munka értékének felismerése. Minden művelt ember, aki a természettudományok szellemébe be akar hatolni és alapelveit meg akarja érteni: minduntalan érzi matematikai képzettségének hiányos voltát. Zavarodottan és boszankodva veszi észre, hogy leikéből oly elemek, absztrakciók, képek és igazságok hiányoznak, amelyeket a természettudomány folyton használ. A középiskolákban eddig taníttatni szokott matematikai anyag a mai természettudományi világfelfogás kialakításához nemcsak nem elegendő, hanem azzal semmiféle összefüggésben sincs. Mintha holt teher volna, amelynek az ember egyéb lelki tartalmához semmi köze. Ép azért meggyőződésünk, hogy a középiskolai matematikai anyagot úgy kell megszabni, hogy a mai természettudományi világfelfogás leglényegesebb absztrakciói benne helyet találjanak. Szükséges tehát, hogy a függvényekre vonatkozó egyszerű szemléletes tárgyalások, a határátmenet fogalma, a végtelen kicsinyekkel való számítások elemei a középiskolai tananyagban helyet találjanak. A tanterv és az utasítások betűihez való ragaszkodásban nincsen üdv. A hosszú időkön át szigorúan betartott tanterv, tanmenet vagy módszer sohasem válhatik az iskola javára. Korunk felismerte, hogy a fejlődés lehetőségének első feltétele a formalizmus elvetése és a sablon kerülése. A sablon nem éltet, hanem öl. Legyen az iskola élő szervezet és mint ilyen bírjon az élő szervezetek legjellemzőbb sajátságaival. Fejlődjön tehát
