Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1907
ALAPÍTÓ-LEVÉL. A budapesti ágostai hitvallású evangélikus főgimnázium 1882. évben érettségit tett növendékei az 1907. évben 25 éves találkozóra gyűlvén össze, gyűjtést rendeztek, mely 1050 korona, szóval egyezerötven koronát eredményezett. Ezen összegből egy darab 1000, szóval egyezer korona névértékű 4 %-os Egyesült budapesti fővárosi takarékpénztári záloglevél vásároltatván, úgy ez, mint a vételnél fennmaradt és takarékpénztárban elhelyezett 119 korona 90 fillér, szóval egyszáztizenkilenc korona 90 fillér a budapesti deáktéri ágostai hitvallású evangélikus testvéregyházak iskolai pénztárába tétetett le. Az adományozók ezen tőkét örökalapítványként kivánják fenntartani azon főgimnázium tanulói javára, melynek egykor ők is növendékei voltak. Az adományozók megbízásából alulírott dr. Helvey Tivadar ezen alapítványra vonatkozólag kiállítom a következő alapító-levelet: 1. Az alapítvány cime: <tű88l2-ben érettségizett ifjak alapítványa». 2. Az alapítvány célja, hogy évenkint egy jóviseletű tanuló jutalmaztassák annak kamataival vallás- és osztálykülönbség nélkül. 3. Az alapítványi hatóság a budapesti deáktéri ágostai hitvallású evangélikus testvéregyházak. 4. Az alapítvány vagyona áll egy darab 1000 korona, szóval ezer korona névértékű 4%-os Egyesült budapesti fővárosi takarék- pénztári záloglevélből és a takarékpénztárban elhelyezett 119 korona 90 fillérből. 5. Az alapítvány vagyona a budapesti deáktéri ágost. hitv. evangélikus testvéregyházak főgimnáziumi alapjánál önálló alapítványként szabályszerűen kezelendő és nyilvántartandó. 6. Az alapítványi vagyonból jelenleg takarékpénztárban elhelyezett 119 korona 90 fillér mindaddig tőkésítendő, míg abból egy darab 200 korona névértékű 4%-os záloglevél lesz beszerezhető. 7. Az alapítvány jövedelméből az 1000 korona névértékű záloglevél egy évi kamata, vagyis minden évben 40 korona, a 6. pontban levő feltétel teljesülése után pedig az alapítványi vagyon összes egy évi jövedelme, minden évben a záróünnepólyen kiadandó egy jóviseletű tanulónak vallás- és osztálykülönbség nélkül, a kit erre a főgimnázium tanári kara legérdemesebbnek ítél. Budapesten, 1908. évi május hó 7-én. Dr. Helvey Tivadar, s. k.
