Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1907
10 Mint a háromszáz évvel ezelőtt tartott országgyűlés törvényei, Kossuth beszédei s a 48-i országgyűlés tettei is a törvényhez s az uralkodó-házhoz való hűségből fakadtak. Alkotóik a béke apostolai voltak, nem keresték, nem idézték fel a harcot; alkotásaikat azonban meg kellett védeniük minden alattomos vagy nyílt támadás ellen. Akkor Bocskay szerepét Bethlen folytatta, 48-ban, mikor majdnem már egy hónap múlva ágyúdörgés közt némult el az öröm hangja, a felszabadult magyarság s a lelkes márciusi ifjúság szállott síkra — s Petőfire is szüksége volt a hazának —, hogy a nemzet igazát védve tiszteletet, elismerést szerezzen még ellenségeitől is a magyar hősiségnek. Hazánknak ezt a, bár vérbe fojtott, de mégis annyira dicsőséges átalakulását sem feledhetjük március 15-én, a következő nagyszerű események e megnyitóján, mely tehát az új Magyarország létrejöttének is ünnepe. Ma, március 15-én: Petőfi napján, a sajtó felszabadulásának s az új Magyarország kialakulténak emlékünnepén, Petőfi Nemzeti dala hangzik szerte az országban. Ez a dal, a nemzetnek minden időre ébresztő szózata, a szabadság küzdelmeinek hűséges kísérője, hozzánk is szól e mai napon. Minket már a nemzet javára szolgáló, kitartó, lankadatlan munkásságra ösztönöz. Mindenki álljon meg híven és munkálkodjék azon a helyen, amelyet számára a gondviselés kijelel s vigye oda szellemi munkáját a nemzet szellemi kincstárába, hogy a magyar név régi, nagy híréhez méltó legyen. Értsük meg a költő szavát, becsüljük meg azt a szabadságot: a gondolat közlésének szabadságát, melyet e dal képvisel, mellyel élni kell, de nem visszaélni. Ne feledjük a költői, aki szavait halálával pecsételte meg s akinek porai, a névtelen hősökkel közös sírban, ott keveredtek össze az anyafölddel a fehéregyházi csatatéren, ahova másik emléke, segesvári ércszobra tekint. Áldott legyen az alkotóknak, áldott a küzdő hősöknek emléke! Kovács János. A cenzúráról 1. Ballagi G.: A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig. (Ismerteti Váczy I.: Századok 1888). Ferenczy I.: A magyar hírlapirodalom története. Concha Gy.: A 90-es évek reformeszméi.
