Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1905
9 nagy és az iskola későbbi fejlődésének is tért adó telket vegyen meg. A bizottság utólagos jóváhagyás fenntartásával 200,000 koronáért megvásárolta a Városligeti Fasorban fekvő Mandl J. Ignác-féle 1309 négyszögölnyi telket. Nemsokára 100,000 koronáért megvásároltatott a templomalapból a közvetlen szomszédságban fekvő, 617 négyszögölnyi Förster János-féle telek. Ez utóbbi azért, mert a test vér egy házak közös közgyűlése dr. Bókay Árpád prezsbiter indítványára elhatározta, hogy az új főgimnázium mellett, vele szoros kapcsolatban templomot épít, hogy így a vallásos élet új középpont teremtése által annál bensőbb és erőteljesebb legyen és a főgimnázium egyházi jellege határozottan kidomboríttassék. A templom telkének és építésének költségeire az 1903-iki egyházi közgyűlés a templomópítési alapból 260,000 korona erejéig hitelt nyitott, miután a Deák-téren építendő templom javára összegyűlt alap adományozói — megkér- deztetvén — belenyugodtak, hogy ez alap tőkésített kamatjövedelmének egy része a Városligeti Fasorban építendő templomra fordíttassék. A telekkérdés kedvező megoldása után az egyházi választmány az építkezés intézésére dr. Mágócsy-Dietz Sándor elnöklete alatt építési bizottságot alakított s felhatalmazta az elnököt, hogy azt új tagokkal kiegészíthesse. A bizottság 1903 január 5-én alakult meg. Tagjai, a később felkért tagokat is beleértve, a következők voltak: dr. Bexheft Ármin, Czigler Győző, Daur György, Falvay Antal, Francsek Imre, Fuszek Tivadar, Gerstenberger Emil, Góbi Imre, dr. Ha- berern Pál, Heuffel Adolf, Horváth Sándor, Meinig Arthur, Pecz Samu, Bátz László, Schranz János, Schulek János, Stefani Lajos, dr. Wagner Géza, dr. Zsigmondy Jenő, Zsigmondy Géza és dr. Szigethy Lajos jegyző. Az építés ügyét dr. Mágócsy-Dietz Sándor építő-bizottsági elnök fáradhatatlan buzgósággal, nagy energiával mindenre gondoló előrelátással intézte és ezáltal kiérdemelte az építtető egyházak háláját. Elnöke példájára, a bizottság is nagy lelkiismeretességgel megfelelt kötelességének: a kiküldött albizottságok igen sok ülését nem számítva, eddig 31 ülést tartott, melyek az ügyek mélyreható megbeszélése folytán — általában hosszabb időre terjedtek. Az építő-bizottság munkájából a legbőségesebb részt Kéler Na-
