Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1904
92 tot; b) ha magaviseletből kevésbé szabályszerű, vagy épen rossz osztályzatot nyert. Az elvesztett tandíjmentességért újabb folyamodásnak van helye, ha az illető tanuló az előző félévben az előírt minősítést ismét megszerezte. 5. Ha az egész vagy fél tandíjmentes tanuló az év végén javító - vizsgálatra utasíttatik, s a javító-vizsgálatot oly eredménnyel teszi le, hogy általános osztályzata eléri a jó fokozatot, a következő osztályra ismét folyamodbatik tandíjmentességért. 6. Az 1—5. pontban foglalt feltételek és korlátozások a protestáns árvabázi növendékekre és az iskolafentartó egyház alkalmazottainak fiaira nem vonatkoznak, osztályismétlés esetében azonban mind az árvák, mind az alkalmazottak fiai megfizetik a tandíjat. III. A tandíj összege. 1. Tandíj fejében azon ág. b. ev. tanulók, kiknek szülei a pesti ág. h. ev. magyar-német egyház cselekvő tagjai, egy iskolai esztendőre 60 (hatvan) koronát, a többi ág. b. ev. tanuló, akár helybeli, akár vidéki, 66 (hatvanhat) koronát, az ev. ref. vallásúak szintén 66 (hatvanhat) koronát fizetnek. A nem protestáns tanulók egy évre 120 (százhúsz) koronát, a magántanulók valláskülönbség nélkül (30) har- mincz korona beiratási díjat fizetnek. A vegyes házasságból származott, nem protestáns vallású tanuló is az evangélikusok részére megszabott összegben fizeti a tandíjat, ha apja vagy anyja (az evangélikus házasfél) cselekvő tagja a pesti magyar-német egyháznak. 2. A tandíjat két részletben kell lefizetni. Első felét (30, 33, illetve 60 koronát) a beiratkozás alkalmával, második felét február hó 15-éig. 3. Az egyházi elöljáróság határozata értelmében az 1905—- 1906. isk. évtől fogva a tandíjon kívül minden tanuló kivétel nélkül beiratási díj fejében 10 koronát fizet.
