Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1901

18

tás közös iskolai munka volt. A fordítás sok helyütt több időt igényelt; a görög vagy latin szövegnek szószerint való fordításánál láttuk a nagy eltéréseket, melyek a görög, latin és a magyar nyelv között vannak. Bizonyos szavak fordításánál mintegy mérlegeltük, megválasztottuk a megfelelő szót; sokszor kellett megállapítanunk a synonym ok között levő értelmi különbséget. így láttuk, hogy a szavak és fogalmak jelentése gyakran nem fedik egymást; a képes kifejezésekben is nagy eltérések mutatkoznak. Tapasztaltuk, hogy bizonyos szónak az égjük nyelvben többféle értelme van, mint a másikban. Azt is láttuk, hogy idők folyamán a mondatszerkesztés mennyire változott. Homerusnál, Herodotus- nál, Cicerónál előforduló sok vonatkozó névmást magyarban mutató névmással fejeztünk ki. Láttuk, hogy Homerus mennyire szereti a parataxist; mondatai szerkesztése kezdetlegesnek mondható Cicero körmondatai mellett.

Hogy néhány példát említsek, az Odyssea XXII. 147. sorában ezt olvastuk:

xa\ zoz OikxTrrrjoq Xjzo yoő-jazu. xai wíXoo X/TOp

szószerint ezt jelenti: és ekkor Odysseusnak térdei és kedves szive megoldattak; — szóval Odysseus nagyon megijedt. Mi 3000 év múlva ezt a gondolatot más képes kifejezéssel teszszük szem- lélhetővó; így mondanék: Odysseust elhagyta bátorsága és megdöbbent; vagy, ha a yoú'mza-1 némileg meg akarjuk tartani: inába szállt a bátorsága vagy: megroskadtak térdei.

Herodotusnál ezt olvastuk:

5ApiaTslSyjs dl 6 Auaifiá/ou avrjp ’Ad-yvaioq, too xal óXíyaj ti rzpozepov toŐtcov éizepv^ud^rjo cog avdpog apiazou. . . .; itt a too-t magyarra vonatkozó névmással fordítottuk, bár itt az articulus mutató névmás is lehet s ha ezzel fordítjuk, akkor fordításunkban is parataxis lesz.

Láttuk, hogy a parataxis hogyan fejlődött hypotaxissá. A mondatok szerkezetét többször különféleképen kellett változtatni, hogy magyarra lefordíthassuk.

Cicero beszédében e mondatot: patrem esse oblivisceretur, így fordítottuk: megfeledkezett apa voltáról. Cicero így mondja: megfeledkezett (arról), hogy apa. A magyar kifejezésnek: apa volta, a latinban acc. c. iní. felel meg; a maiores nostros plus potuisse-t őseink kiválóságá-val fordítottuk. A kijegyzett frázisok-