Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1901
10 Beszéde befejezésében is kéri a birákat, hogy vessenek véget a vakmerők garázdálkodásainak s ne engedjék, hogy az állam erkölcsei egészen elvaduljanak a folytonos kegyetlenkedések által. A beszéd folyamán is rémülettel tiltakozik a proscriptiók felújítása ellen s a végzet kegyetlenségét látjuk abban, hogy Cicero maga is a proscriptio áldozata lett, melynek borzalmai ellen már itt, első nagy beszédében is tiltakozik a humanitás nevében.* Philosophiai képzettsége és általános műveltsége nem engedte, hogy higyjen mindabban, a mit a mythologiából tudott; ő mélyebb erkölcsi tanokban hitt s ez által is fenkölt érzületét tanúsítja. Nem hitt ő a Fúriákban, hanem megmagyarázza, hogy a lelkiismeret mardosása a legnagyobb büntetés a bűnösökre nézve. Sua quemque fraus et suus terror maximé vexat, suum quemque scelus agitat amentiaque^ adficit, su® mai® cogitationes con- scientiseque animi terrent: hsec sunt impiis assidu® domestic»que Füri®, qu® dies noctesque parentium pcenas a consceleratissimis üliis repetunt. Cicero szónoki tulajdonságait is megbeszéltük. Csodálatra méltó a szóbősége. A beszéd elején egy elég terjedelmes periódusban majdnem minden mondatban két synonym szó vagy két parallel mondatrész fordul elő. Is a vobis, indices, hoc po- stulat, ut, quoniam in alienam pecuniam tam piaiam atque praeclaram nullo iure invaserit quoniamque ei pecuni® vita Sex. Roscii ob store atque officere videatur, deleatis exanimo suo sus- picionem omnem metumque tollatis: sese hoc incolumi non arbitrator huius innocentis patrimonium tam amplurn et copiosum posse obtinere: damnato et eiecto sperat se posse, quod adeptus est per scelus, id per luxuriam effundere atque consumere. Elénk képzelőtehetségét is több helyütt csodáltuk, így például a XXVII. fejezetben egymásután 16 kérdést intéz a vádlóhoz, Eruciushoz. A kérdések ily özönével ugyancsak sarokba szoríthatta ellenfelét. Mondatai arányosak; a legnagyobb gonddal vannak kidolgozva. A XXXI. fejezetben négy rövid kérdés után, megfelelő négy periódus következik. Ugyanebben a fejezetben négy pár, anaphorákkal kapcsolt ellentét is van. Az ellentétek alkalmazásával mily élénkséget fejt ki az előadásban, azt ott * Olvastuk Plutarchosban azokat a fejezeteket, melyekben Cicero menekülése és halála oly meghatóan van leírva.
