Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1900

12 évek beszélnek itt Babylon és Persepolis, Chaldrea és Egyiptom, a messze Indiák hatalmáról, műveltségéről és művészetéről; Görög­ország szobrászi kincseit, Rómán kívül, sehol sem találjuk olyan nagy mennyiségben, mint itt; köztük az ókori szobrászat koronája, a miloi Venus; egymagában áll az istenasszony a kerek teremben, végtelen fenségű, komoly tekintete a távolba téved, körülötte a láto­gatók, mintha szent helyen volnának, néma áhítattal merülnek az emberi művészet ez örök remekének szépségeibe. Pönt az emeleten a szín és vonal mestereinek végtelen sora: Rafael, kinek «Szép kertésznő «-je (La belle jardiniere) közeli rokona a mi Esterházy- madonnánknak; Lionardo da Vinci, a kezek s a hamvas arczbőr utolérhetetlen festője; a sötét szemek mestere Murillo; a színekben dúskáló Rubens; az előkelő Van Dyk; a marczona Velasquez .... de ki győzné felsorolni mind csak nevüket is. Mind a mellett, bármi pompás és gazdag is e képtár, még sem fogott el a minden más érzelmet háttérbe szorító hódolat és bámulat, mint a szobortár­ban ; itt-ott bizonyos jól eső érzéssel gondoltam vissza a mi itthon oly kevéssé ismert, külföldön is alig méltatott országos képtárunk­nak egy-egy festményére, mely nagyon is jól illenék abba az elő­kelő, díszes társaságba. A kép- és szoborgjmjteményen kívül van­nak a Louvreban még metszetek, rajzok, edények, régiségek, ipar- művészeti tárgyak, tengerészeti múzeum, s tudj’ Isten még mi minden. De a Louvre nem egyetlen múzeuma Párizsnak. Ott van még a Luxembourg-múzeum, élő mesterek szobraival és képeivel; a Carnavalet-múzeum, mely pusztán a Párizsra vonatkozó tárgya­kat, rajzokat, festményeket gyűjti, különösen érdekesek a nagy forradalomra vonatkozó emlékei. Továbbá a Cluny-múzeum, a középkori műipar gazdag gyűjteménye ; ez arról is nevezetes, hogy helyén Constantinus Chlorus római császár palotája állott, mely­nek fürdőtermei még ma is megvannak; itt kiáltották ki császárrá az ókor II. Józsefét, Julianus Apostatát; egy régi oltárkő pedig bizonyságot tesz róla, hogy Tiberius császár idejében is voltak már párizsi hajósok. Tanúlságos a Trocadéro palotájában levő néprajzi múzeum, különösen a czölöpépítmények emberének éle­tét föltűntető csoport s az a terem, melyben a keltáknak máig sem eléggé megfejtett emlékei, a menliirek és dolmenek vannak. Ugyancsak a Trocadéro-ban van a franczia építkezés történeti múzeuma is, hol természetes nagyságban állanak a szebbnél-szebb kapuzatok és épületrészek hű másolatai; egyik terem pedig az

Next

/
Thumbnails
Contents