Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1898

30

Minthogy azonban az alkotmányos életben a jó előadási képesség a képzettség érvényesülésének nagyfontosságú tényezője, és annak fejlesztését előmozdítani óhajtom: e pont intézkedését úgy kívánom alkalmazni, hogy - habár több éven át — a tanszakokban érdemes ifjú mindaddig ne részesülhessen az általam alapított jutalomban, míg az kétszer nem volt odaítélhető jeles szónoklatért vagy szavalásért.

VI.

Ugyanazon ifjú kétszer egymásután jutalomban nem részesülhet.

VII.

Ha a tanári kar valamely évben a jutalmat odaitélhetőnek nem találná, az a tőkéhez csatolandó és a következő években a jutalomdíj a tőkésített kamat kamatjával felemelendő.

VIII.

A jutalomdíj először az 1898/9. évi tanévben osztandó ki, önként értetvén, hogy ezen évben a IV. pontban az osztály megállapítására és a kihirdetésre nézve megállapított határidő nem kötelező.

IX.

Ha a budapesti ágostai evangélikus gymnasium megszűnik, vagy állami kezelésbe vétetik: az alapítvány a pesti magyar evangélikus egyház tulajdonába megy át és annak tőkéjéhez csatolandó.

Budapesten, 1899. évi február hó 28-án.

A jótékonyság rovatába valók még a következő adatok is. A VIII. osztály tanulói, hogy beteg társuknak, Bodányi Bélának, lehetővé tegyék az orvosok által javasolt tengeri fürdőn való üdülést, maguk között 29 frtot gyűjtöttek, mely összeget az ifjúsági segélyző egyesület 20 írttal gyarapítóit, nehány lelkes tanár pedig az így begyült 49 frtot (>0 írtra egészítette ki. Az ifjúsági Dal- és Zeneegyesület concertjének jövedelméből 50 frtot adott a tanári özvegy- árva-intézet alapjára. A gyámintézet gyűjtéséről alább részletesebb jelentés olvasható. Az országos közegészségügyi egyesület «Egészség» czímű folyóiratát ingyen küldte az intézetnek; a főgymnasiumi tanári és igazgatói irodát ingyen látta el tintával a Krille C. G. czég.