Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1896
26 téré és a magyar haza szeretetére nevelni kell. Evangélikus egyházunk mindig elől járt ott, hol a hazafias szellemet terjeszteni és a nemzeti nyelvet művelni, pártolni kellett. A negyvenes évek nemzeti fellendülésekor az egyetemes evangélikus egyház a zay- ugróczi tantervet (1842.) kötelező szabály erejével ruházta fel. E rendszer a magyar nyelvet tette a tanítás nyelvévé, minden más ily intézkedést megelőzőleg. És tárgyilagos méltatói e tantervnek elismerik róla, hogy miután a gymnasiumi tanulmányokat 8 osztályra osztotta és a szakrendszert is kötelezővé tette: bátran kiinduló pontja lehetett volna a nemzeti középiskolának. Mivel egyelőre nines kilátás arra, hogy azok az okok megszűnjenek, melyek az állami nyelv és irodalom nyomatékos tanítását és a nemzeti szellem erélyes fejlesztését szükségessé teszik: mi is szükségesnek tartjuk a nemzeti iskolát; de szintén a nemzeti eszmének hódolunk akkor, mikor azt mondjuk, hogy a hazafias nevelés mindig párhuzamosan történjék a vallásos neveléssel és sohasem ennek rovására. Hisz, nemzet nagy, erős s hatalmas csak akkor lehet, ha vallásos és erkölcsös is. E két czél, a nemzeti iskola és a vallásos nevelés czélja is szépen összhangzásba hozható azáltal, hogy a hazafias nevelés mint közelebb eső czél fölé mint végső czélt a vallásos nevelés czélját, az erkölcsös jellem képzését helyezzük. E czél adja meg a nevelésnek a szükséges egységet, egyöntetűséget, melyet az 1879-kiés későbbi miniszteri rendeletek is követelnek. Hogy a vallástanár munkáját sikerrel végezhesse, hogy feladatát megoldhassa, épúgy szüksége van az összes tanárok segítő közremunkálására, mint a magyar nyelv és irodalom tanárának a hazafias szellem ápolásánál. A vallástannak harmóniában kell lenni a többi tárgyakkal. Ez összhang végett neki is közre kell hatni a nemzeti szellem ápolásában. E feladatát a vallástan a nemzeti nyelv szeretete, a nemzeti hithősök méltatása, a hazaszeretetnek, mint az erkölcstan egyik tételének kiemelése és az egész tanítás hazafias szelleme által teljesíti. A protestáns vallástanításnak e tekintetben könnyű a munkája. Reá mutathat az első magyar reformátorok ama tevékenységére, melylyel ők a holt latin nyelv helyébe a nemzeti nyelvet tették az isteni-tisztelet nyelvévé. Reá mutathat, hogy a reformatiótól mind e mai napig a reformátorok és utódaik voltak a nemzeti szellem elsőrangú őrei. Reá mutathat, hogy a mikor a magyarnak szenvedni kellett,
