Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1896

iskolákat, mely a gyakorlati életre való nevelés elve miatt sem a nevelés elmélete előtt nem igazolható, sem a gyakorlatban nem felelt meg a hozzá fűzött reményeknek. E miatt lett jelszóvá napjainkban az egységes középiskola.

E kísérletek közben a gymnasium tulajdonképi feladata, az erkölcsi jellem nevelése, nem mindig volt eléggé méltatva. A ((Eatioi) középiskolája a latin nyelvért volt. Az «Entwurf» már sokkal magasabb feladatot tűz a középiskola elé. Szerinte «a tanterv súlypontja nem a klasszikus irodalomban, hanem az összes tantárgyak kölcsönös egymásrahatásában van». A sok tárgynak egy gyümölcsöt kell megérlelni és e gyümölcsöt igen helyesen «művelt nemes jellemnek» nevezi. Ez a tanterv követeli a tanítás egységét, az egy czél felé való haladást és e czélta vallásos nevelés czéljában: a művelt nemes jellemben mutatja fel.

Középiskolai törvényünk a mai gymnasium feladatairól így szól: «A középiskola feladata, hogy az ifjúságot magasabb általános műveltséghez juttassa és a felsőbb tudományos képzésre előkészítse». A feladat e meghatározása részben alaki, mert a nevelő még mindig kérdheti, hogy mit értsen a magasabb általános műveltség alatt. A felsőbb tudományos képzésre való előkészítés pedig a gyakorlati, hasznossági elv bélyegét viseli magán. Sokkal helyesebb nyomon jár az 1879-iki évben kibocsátott, a gymna- siumi tantervet tartalmazó miniszteri rendelet. E tanterv az egyes tárgyakat folyton egymásra vonatkoztatja, összekapcsolja és az általános műveltség végső czéljául a nemes erkölcsű jellemesség fejlesztését tűzi ki.

Erre nézve mondja Fináczy Ernő «középiskolai törvényünk alapelveinek» fejtegetésében: «A középiskola, ha feladatát jól teljesíti, megérteti az ifjúval az erkölcsi és természeti világ törvényszerűségét, megtanítja őt az akaratnak jellemes elvszerűségére ... A szellemnek mint értelmi, érzelmi és akarati functiók összeségének nemes iskolázottsága az, melyet az általános műveltség halovány elnevezésével szoktak megjelölni, s melyet a középiskola van hivatva megadni».

Az eddig elmondottakból kitetszik, hogy az állami tanulmányi rendszer is a gymnasium végső feladatául az erkölcsös jellem fejlesztését tűzi ki. A gymnasium végső czélja tehát egy a vallástan czéljával. Ezzel meg van jelölve a vallástan központi helye is a gymnasiumi tantárgyak sorában.