Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1896

22 süket. Első könyvük, a melyet olvasnak a Szentirás. A keresztyén missiói társulatok küldik hozzájok az ő missionáriusaikat, kik a tudatlan törzseket, népeket írásra s olvasásra tanítják és a keresztyén vallás által őket a művelődés útjára vezetik. Minden nemzet életében a fénykor a vallás kora; a vallásos élet hanyat­lása a többi élet pusztulását is maga után vonta. Az ó-szövetség minden könyve ezt a felfogást tanúsítja. Magyarhazánk történeté­ben is megfigyelhetjük ezt az összefüggését a vallásos életnek a többi élettel. Szent István kora, a keresztyénség diadalának ideje az állami és nemzeti élet szempontjából is nevezetes. Ekkor tér át a hadakozó nemzet a békés foglalkozásra, a földmívelésre,. a miáltal biztosította fennmaradását. A reformatio előtti idő a vallási és erkölcsi pusztulás kora volt hazánkban és a mohácsi vészt vonta maga után. Bocskay, Bethlen, Rákóczy vallásszabad­ság-hősök egyszersmind a polgári szabadságért és nemzeti jogokért is küzdöttek. A művelődés csak a vallással karöltve boldogíthatja úgy az egyes embert, mint a népeket mai nap is. A vallás az az alap, melyből a műveltség kifejlődött, ha a műveltséget elszakítják a vallástól, nem lesz az többé embert nemesítő hatalommá. Ezért mondhatta Rousseau, hogy a művelődés az emberek erkölcsi rom­lását okozta. A mely népnél az Istentudat elhomályosult, az a nép elvesztette világtörténeti jelentőségét. A ki a nemzetet boldog­nak, hatalmasnak akarja látni, annak sürgetni kell a nemzet ifjainak vallásos nevelését, mert a vallásos nevelés mutatja meg a nevelésnek igazi czélját, midőn a valláserkölcsi jellemet állítja a nevelő elé megvalósítandó czélul. V. A mit eddig a vallásoktatásról és annak feladatáról szólot- tunk, az a nevelés minden alakjára vonatkozik: a házi, intézeti és iskolai nevelésre, ez utóbbinál úgy a népiskolai, mint a reál­iskolai, gymnasiumi és felsőbb leányiskolái nevelésre. Figyel­münket azonban, midőn a vallástanítás feladatát vizsgáljuk, ezen a helyen főkép a gymnasiumi nevelésre kell fordítanunk. A reformatio minden időben nagy gondot fordított a neve­lésre. Az elemi iskoláztatás általánossá s kötelezővé tételét Luther sürgette először. Mert csak így vélte elérhetni, hogy minden

Next

/
Thumbnails
Contents