Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1896
n A vallástanításnak eddig hármas feladatáról szóltunk, u. m. az érzelem, értelem és akaraterő vallásos kiműveléséről. A nevelés szabályai azonban megkívánják, hogy a tanítás ezélja egységes legyen: az egyes czélok fölött legyen egy főezél, mely felé a tanítónak összes munkássága mint egy pont felé irányuljon. Ezt az egységes czélt a vallástanításnak, vagy a mi vele egyet jelent: a vallásos nevelésnek, a vallásos jellem adja meg. A vallástanítás feladata tehát az ifjak vallásos jellemének kiképzése. Jelleme annak az embernek van, a kinek minden érzelmében, szavában, minden cselekedetében: egész magaviseletében szigorú következetesség van, a kinek érzelmei, szavai, tettei egymásnak ellene nem mondanak, hanem mint egy elvnek nyilvánulásai összhang- zatos egészszé olvadnak össze. A ((jellem» kifejezést rendesen a szó jó értelmében használjuk. Egy jelentésűnek vesszük az erkölcsi jellemmel. Jellemesnek azt az embert tartjuk, a kinek egész életében az erkölcsi jó megvalósítására irányuló törekvést látunk. Ily ((erkölcsi jellem» képzése a vallásos nevelés feladata. De mivel, mint tudjuk, erkölcs vallás nélkül nem lehet és a keresztyén vallás szükségkép erkölcsös életben nyilvánul: helyesen járunk el, ha a vallásos nevelés czéljául a vallásos jellem képzését fogadjuk el és ezzel veszszük egyenlő jelentésűnek a rövidebb «jellem- képzés »-kifej ezést. A kinek szíve, elméje és akaró tehetsége vallásosan van kiművelve, azt vallásos jellemű, vagy röviden jellemes embernek mondjuk. A jellemképzés tehát az a czél, melytől a vallástanítás minden részletében függésben áll, a mint függésben van az eszköz a őzéitől. Csak a ki a czélt ismeri, az tudja megválasztani a czélhoz vezető legalkalmasabb eszközöket. ni. A vallásoktatás czéljának ismerete nagy jelentőségű a vallásos nevelésben, mert attől függ a vallástan anyagának kiválasztása, rendezése és előadási módja. A vallástan anyaga három csoportra oszlik, e csoportok: a bibliai ismeretek, az egyház története és a rendszeres hit és erkölcstan! igazságok. E három csoportot a tanuló, mire középiskolai tanulmányait elvégezi, felfogásához mért alakban és terjedelemben háromszor veszi át: először az elemi iskolában,
