Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1895
29 pélyes közvizsgálatok feladata pedig az, hogy mind a kiváló tanulók, mind tanítóik buzgóságáról s ügyességéről bizonyságot tegyenek: «Tentamina solennia quóvis semestri evoluto cum delectis juvenibus instituentur, in quibus non de progressu dun- taxat semestri discipulorum, séd etiam de Magistrorum ipsorum industria, atque erudiendi habilitate experimentum capietur». E czélban azonban, melyet a Eatio így formuláz, nincs benne mindaz, a miért mind a protestánsok, mind a szerzetesrendek oly nagy súlyt fektettek a vizsgálatok ezen fajára. A protestáns felekezetek alapítványokra nem igen támaszkodhattak; eleinte községek, utóbb egyes pártfogók vagy vidékek áldozatkészségéből éltek, s azért életkérdés volt rájok nézve, hogy e körökkel folytonos érintkezésben álljanak, czéljaik felől tájékoztassák, ébren tartsák ben- nök már az első reformátoroktól is hangoztatott ama nagy igazságot, hogy az iskolák az egyházak veteményes kertjei, s így áldozatkészségre bírják őket. E czélt szolgálta a nyilvános vizsgálat, ezért hozták be nálunk mindenütt, ezért tartották az egyes intézetek tőlük kitelhető fénynyel. Itt jöttek össze a pártfogók, itt hoztak s változtattak törvényeket. Az eperjesi kollégium vizsgálataira összejött Észak-Magyarország nemessége, Sárospatakra «az iskola főgondnokai, gondnokai; de azonfelül a pártfogók, szülők, az ország minden részéből százával szoktak összegyűlni. Hetekkel előbb két deák követségbe küldetett Debreczenbe, az ottani tanárokat és ifjúságot a közvizsgálatokra meghívni. A meghívásra szintén követség jött»1. Sőt, úgy látszik, szokásban volt a sárospataki jezsuitákat, az iskola legelkeseredettebb ellenségeit is ünnepélyesen meghívni a vizsgálatra. Legalább 1735 táján ez szokásban volt2 s már 1664-ben is megtörtént, a mikor épen a hires Sámbár Mátyás tartózkodott Patakon.8 Hogy az iskolák ez ünnepélyes alkalommal bemutatták előbaladásukat, s meg akarták bizonyítani, hogy érdemesek a közönség pártfogására, az magában értetődik s a debre- czeni iskolánál láttuk, hogy publicus prteceptor jó vizsgáért jutalomban is részesült. Hogy a vizsgálat a protestánsoknál «cum delectis juvenibus» folyt-e vagy sem, a rendelkezésemre álló adatokból nem derül ki, de azt hiszem, a Eatio e tekintetben már előtte meggyökerezett szokásoktól nem igen tért el, vagyis nézetem szerint 1 Molnár A. id. m. p. 422. 2 ü. o. p. 422—423. 3 Szinyei Gerzson. Sárospataki Lapok 15. évf. (1896) 12. sz. p. 226.