Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1895

* hatom. Hogy az igazgató áttekintését az áthelyezési vizsgálat meg­könnyítené, nem hiszem. Ha évközben intézetének tanítási ól’áit nem látogatja, egy-két vizsgával semmire sem megy. Részemről tehát akár az osztályban tanító tanárokra, akár másokra bízzuk a vizsgálat eredménye feletti döntést, az intézményt magát egyaránt czélszerütlennek és károsnak tartom. Első esetben fontosabb új eredményt nem mutathat, a másodikban pedig helyes Ítéletről nem lehet szó. S még egy tévedést kell e kérdésnél kiemelni. Az iskola nevelő és tanító intézet, s idejét a maga feladatának megoldá­sára kell fordítania. Hogy növendékeit czéljára való tekintettel osz­tályozza, helyeselhető, de e tekintetben tulajdonképen elég volna, ha bizonyos idő, pl. egy év múlva megállapítaná, hogy növendé­keinek közös java, mely egyeseknek eltávolítását követeli, s abba nem bocsátkoznék, hogy a megmaradtaknái milyen fokozatok ész­lelhetők, annyival kevésbbé nem, mert az egész eljárás kétségkí­vül igen problematikus. De ha az iskola mind az elsőre, mind a másodikra vállalkozik — az elsőre a maga érdekében, a máso­dikra különféle okokból — ne tévessze el soha szem elől, hogy fel­adata tanítani s nevelni s nem csak vizsgálni, s hogy az utóbbira csak annyi idő fordítandó, a mennyi okvetlenül szükséges. Azért tartom ezt szükségesnek kiemelni, mert úgy látszik az iskolák e másodrendű dologra túlságos nagy súlyt fektetnek, sok időt fordí­tanak. így a németeknél az a fentebb említett osztály vizsgálat s az áthelyezési vizsgálat lényegileg egy és ugyanaz : ellenőrző vizs­gálat, s hogy mégis mindakettőt meghagyják egymás mellett, vilá­gosan bizonyítja, hogy az iskolák kárára egy másodrendű dolgot túlságosan előtérbe helyeznek. Azt hiszem, hogy ha e szűkebb értelemben vett vizsgálatok idejéhez hozzáadnék az egyes tanítási órákból szintén a vizsgálatra fordított időt s az így nyert órameny- nyiséget összehasonlítanék tisztán a tanítás czéljára felhasznált óramennyiséggel, az első szám emennél nagyobb volna. Jobb volna többet tanítani s kevesebbet vizsgálni! A nyilvános vizsgálatok csekély módosulással egész Német­országban egyforma külsőségek mellett folynak le. Az ünnepélyre meghivatnak az egyház, a község s az állam hivatalnokai, a tanfér­fiak, a tanügy barátai s a növendékek hozzátartozói. A meg­hívón fel van tüntetve, hogy az egyes osztályok mily tárgyakból és milyen sorrendben fognak megvizsgáltatni. A vizsgálati idő egy­2* 19

Next

/
Thumbnails
Contents