Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1894
61 szoros kötelességévé vált a hiány megszüntetéséről gondoskodni- Voltak a választmány kebelében egyesek, kik nem lelkesültek a gymnasiumért, hanem inkább másnemű reálirányú s kevesebb költségbe kerülő tanintézetnek lettek volna barátai, annyival inkább, mert az egyház érdekében állónak sem tekintették oly intézetnek fentartását, melynek hasznát nem annyira egyházunk, hanem inkább más felekezetek élvezik, a mennyiben az előző isk- évben is 422 tanuló között csak 115 protestáns, a többi pedig máa felekezetekhez tartozó volt. Ezek a gymnasium fentartására fordított költségek leszállítását a VII. és VIII. osztály megszüntetésével akarták eszközölni. Ezen szűkkeblű törekvés azonban meghiúsult a többség eszményibb felfogásán. Nemcsak a választmány, de az egyház hívei is nagyobbrészt a teljes főgymnasium fentar- tása mellett nyilatkoztak, s oly eszközökről kezdtek gondoskodni,, melyek alkalmazása által a gymnasium után várható jövedelem azonnal tetemesen nagyobbodnék. Helyesen fogták fel a teljes főgymnasium pártolói, hogy a gymn.VII. és VIII. osztályának megszüntetése nemcsak az intézet virágzását veszélyeztetné, hanem még a tanítványokra nézve is azért lenne káros, mivel gymnasiumi tanulmányaikat ez intézetben teljesen be nem végezhetnék és más intézet látogatására kényteleníttetnének, sőt sokan már az alsóbb osztályokból lépnének át más gymnasiumba. Ezen okoknál fogva az egyházi választmány czélszerűbbnek és a helyzetnek jobban megfelelőnek találta a tandíj felemelése által a gymn. jövedelmét szaporítani és az 1878. évi május 7-én tartott üléseben elhatározta, hogy a jövő 1878—79-iki isk. évtől kezdve a (mindkét felekezetű) evangélikus tanulók közül a tandíjmentesek 5 frtnjú beiratási díjat, a többiek 20 frtnyi tandíjat, a nem evangélikus tanulók pedig minden különbség nélkül 40 frtnyi tandíjat fizessenek, megengedte azonban, hogy az 5 frtnyi beiratási díj két egyenlő félévi részletben, a tandíj negyedévi részletben fizettessék be az egyház pénztárába. A bejegyzett tanulók száma az 1877—78-iki iskolai évben 527 volt. A tanárok ez évi irodalmi működését illetőleg Batizfalvi István-tói megjelent: Az egyetemes történelem kézikönyve a középiskolák felső osztályai számára és magánhasználatra, I. rész :■ Ó-kor. — Pecz Vilmos-tói megjelent: Sappho Epedés czimü költeménye magyarra fordítva a Magyarország és a Nagyvilág-
