Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1894

28 A gymnasiumnak újjászervezése első tanévében a figyelem ■oly élénken irányúit e tanintézetre, bogy a tanulók száma mintegy felényivel gyarapodott. Volt a négy osztályban 149 bejegyzett tanuló. A dr. Hunfalvy Pál felügyelő elnöklete alatt megalapított tan­tervet csak egy isk. éven át követhettük. Az 1860. évi tanári érte­kezletnek a gymnasiumok szervezetére, a tantervre, tanmenetre vonatkozó munkálata, az egyes egyházak és testületek (esperesség, kerület) megvitattatván, az egyetemes gyülésileg 1861. aug. 28-án, némi módosítással helybenhagyatott, s kimondatott, hogy az ev. főiskolák berendezésénél ez irányadóúl szolgáljon. E szerint a tel­jes gymnasiumnak, a hogy azt a Thún-féle rendszer is kívánta, nyolcz évi tanfolyamból, s ugyancsak 8 osztályból kellett állania. A már létező tanintézetek megtarthatták históriai nevezetüket (lyceum, collegium, gymnasium), de az illető gymn. osztályokat a megalapított tervezet szerint kellett berendezni. A mely létező vagy ezentúl felállítandó iskolában a teljes gymnasiumra meg- kivántató nyolcz külön osztály nincs meg, az szorítkozzék azon osztályokra, melyeket fentartani képes, s azon tantárgyak tanítá­sára, melyek az illető osztályokra nézve előszabvák, hogy minden gymnasiumban az egyes osztályok fokozata és értéke egy és ugyanaz legyen. Az alsó négy osztály együttvéve algymnasiumot képez. Mivel a gymnasiumok lényegét tevő classicus nyelvek mellet a modern nyelvekre s re áltudományokra is tekintettel kell lenni, hogy a tanulók a túlterheltetéstől mégis megóva legyenek: a lie- tenkinti tanórák száma az I. és II. osztály számára 20—22-re, IV—VI-ban 22—24-re, VII—VIII-ban 24—26-ra határoztatott. Az algymnasiumi tanárok hetenkint legfeljebb 20, a felgymnasiumiak legfeljebb 18 órai tanításra köteleztettek, azért is az algymnasium- ban 5, a teljes gymnasiumban 11 tanár szükséges. Határoztatott továbbá, hogy az érettségi vizsgálatot nálunk is meg kell tartani, valamint, hogy az ezentúl alkalmazandó tanárok is kötelesek le­gyenek tanképesítő (tanári) vizsgálatot tenni, de autonom egyházi bizottság előtt, s az érettségi vizsgálat is egyházi biztosok (superin­tended vagy kerületi felügyelő, vagy helyetteseik) jelenlétében tartandó meg. A növendékek osztályzatának jelzésére 5 fokozat állapíttatott meg: kitűnő, dicséretes, kielégítő, alig kielégítő, elég­telen. Át nem helyezett tanulót más intézet fel nem vehet felsőbb osztályba, de az ily tanuló az intézetben, melyben a lefolyt évet

Next

/
Thumbnails
Contents