Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1894
!) 1811-ben. Tanulmányait a soproni lyceumban végezte, majd három évet a berlini egyetemen töltött. A bölcsészeiben, philologiá- ban és mathematikában alapos tudással bírt, s azt irodalmilag is értékesítette. Számos bölcsészeti és mathematikai értekezésein kívül, nevezetesebb művei: Bírálati vizsgálat Hegel bölcselkedése felett, Pest, 1838. — A lélekeszme bölcsészeié történet-bírálati szempontból, 1839. — Anakreon dalai, 1839. — Plutarch paralleléi, 1841. — Tiszta mennyiségtan I. és II. rész. Irodalmi működéséért a magyar akadémia levelező tagjává választotta meg. Az eddigi fiú-iskola, mely a humanitási osztály felállítása után gymnasiumnak is mondatott, teljes joggal ilyennek állítható nem volt. A latin nyelv kezdetben csak facultative taníttatott, csupán a humanitási osztályokban volt kötelező minden tanulóra nézve. Azonban ezen berendezés a tanulóság egy részére hátrányosnak mutatkozott, mert később a latin nyelvet olyanok is tanulták, a kik iparos vagy kereskedő pályára készültek. Mivel pedig ilyeneknek a latin nyelvre szükségük nem volt, az egyház vezetői arra a meggyőződésre jutottak, hogy az elemi iskola a gymnasiumtól elkülönítessék, és külön elemi iskolák szereztessenek, melyek legfelső osztályából azon tanulók, kik gymnasialis kiképeztetésben óhajtanak részesülni, a nyelvtani első osztályba akadálytalanul fölvétethessenek. Ezen tervezet előkészítésére egy küldöttséget nevezett ki az egyház, melynek lelke a már többször említett Schedius Lajos volt. A bizottság megállapodása szerint felállítandó lenne két külön elemi fiú osztály két-két évfolyammal, a gymnasium állana egy grammatikai, egy syntaktikai és egy humanitási (rhetorika, poétika) osztályból, mindenik osztály szintén két-két évfolyamból. Meghatározta egyszersmind Schedius a tantervet és tanmenetet, a tantárgyak beosztását, terjedelmét a legalsó elemi osztálytól a legfelsőbb humanitási osztályig. E munkálat Schediusnak mintegy szellemi hagyományát képezte. Nagy kár, hogy e munkálatnak, különösen a tantervnek és tanmenetnek, az egyház levéltárában nyomára akadnom nem sikerült. Az egyház jegyzőkönyveiből csak annyi tűnik ki, hogy ezen tervezet elfogadtatott és életbeléptettetett. A gymnasium anyakönyvei sem adnak erre nézve felvilágosítást. Anyakönyveket az igazgatók 1825 óta vezettek, de ezekbe csak a tanulók neveit, nationáléját, az erkölcsi magaviseletből az osztályzatot, s a tanulmányokból csupán az általános osztályt jegyezték be. Csak az ötvenes években
