Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1893
ÉVI JELENTÉS, Az országban fellépett cholera-járvány miatt az augusztus 30-dikán elkezdett beiratásokat Budapest székes főváros polgár- mesteri hivatalától érkezett rendelet folytán félbe kellett szakítani, s miután a beiratásokat csak október 1-jén folytathattuk, a tanítást csak október 5-én kezdtük. A szünetelés folytán elvesztett időt tökéletesen helyre pótolni lehetetlenség volt, minek folytán újra, arra kényszerültünk, hogy a tananyagot minden nélkülözhető mellékes részlettől megtisztítottuk s csak ekkép sikerült a legtöbb tantárgyban az előírt tananyagot elvégezni. Nem lehet azonban tagadni, hogy az ilyen szünetelések egyes tárgyakra, melyek sok gyakorlatot igényelnek, nagyon hátrányosan hatnak, s csak azon reménynyel vigasztaljuk magunkat, hogy a jövendő években ily kényszerhelyzetbe többé nem fogunk kerülni. A tanuló ifjúság különben kitartó szorgalommal s megfelelő magaviselettel végezte dolgait s iparkodott a mulasztottakat intensivebb munkássággal pótolni, miben a kedvező egészségi állapot is segítette, mennyiben egyes kisebb eseteket kivéve súlyosabb vagy járványos betegség ez évben meg nem látogatta intézetünket. A halál azonban tőlünk is követelt áldozatot, mennyiben Szőnyi Ernő VII. o. tanulót körünkből kiragadta. Lebegjen a béke és szeretet szelleme a példás viseletű és szorgalmú tanuló kora sírja felett! A tanári testületben azon változás állott be, hogy dr. Fröhlich Bobért, miután a M. T. Akadémia főkönyvtámokává választotta, intézetünktől 1893 augusztus végén végleg megvált. Dr. Fröhlich Bobért intézetünknél 1873 óta, tehát 20 évig működött, mely idő alatt a főgymnasiumnak 6 évig volt igazgatója, s országosan elismert szakképzettsége, tanítási ügyessége, a tanulókkal való tapintatos és szelíd bánásmódja, valamint tanártársai iránt mindig tanúsított kedélyes, békés és hűséges viselkedése által fejlődő intézetünk consolidatiója körül nagy érdemeket szerzett magának. A tanári testület, úgy mint a nt. egyházi tanács, távozását sajnálattal vette
