Evangélikus gimnázium, Budapest, 1891
23 már az 5-ik hónapban). Ellenben, lia az ellenség ármányai kudar- czot vallanak, akkor a szeretet önbizalma visszatér s előáll a kárörömből és haragból egybekevert vegyes érzelem, a mely a féltékenységnek párhuzamosa, s habár a nyelv külön szót számára nem alkotott, mégis igen jól ismerjük a kosárban fekvő Falstaff s a kelepczébe került Don Juan consternatiója feletti vigságként; mintha rókát látnánk, lábával a fogóba beszorítva. A lélektani kutatásnak nem czélja ugyan annak a fejtegetése, hogy mi az erkölcsileg jó és mi az erkölcsileg rossz? A jelen esetben azonban félreismernők az emberi természetet, ha a szeretet és ingadozásainak alkatában észre nem vennők a természetnek ujját, melylyel az élet legfőbb kérdésére, az ember czéljára, oly világosan rámutat. Tagadhatatlan, hogy az indulatok a szellemi szervezet sziikségképeni nyilvánulásai; öntudatunknak más módja nincs is, hogy zavartalan azonosságát megőrizze, mint eme hirtelen repul- siók, melyekkel köttetéseit elhárítja. Hanem más az eszköz, más a czél: s valamint ha a túlsó partra értünk, elégethetjük hajóinkat, vagy ha a magaslatra felkapaszkodtunk, ellökhetjük a hágcsókat, úgy, ha az élet czélját felismertük, igyekeznünk kell a mankóktól megszabadulni, melyeken a czél felé biczegtünk. Az indulatok, kivétel nélkül, fájdalmas állapotok; a remény boldogságára ráborul az aggodalom árnya, a bátorság vitéz viselkedését leszorítja a fenyegető vésznek rémalakja, a könyörület már lényegénél fogva kínos s a harag könnyebbítő és oldó kitörését a félelem elborult alakja kiséri. Ily kínos állapotok tehát nem lehetnek egyebek, mint átmeneti pontok és eszközök, melyekről az, a ki czélhoz ért, lemond. Ilyen czél, mely állandó boldogságot igér, csak a szeretet. Ezen czél felé irányul az egész öntét szervezete és élete; magunkat teljesen megélni, nem pusztán alsóbb dignitásu ösztöneinkben, hanem a gondolkodás alkotásaiban is, s mint harmonikus egység öntudatosan intézni életünket, szabad elhatározások alapján, — ez a mi természetünk ideális czélja s épen ezen czélt hirdeti nekünk a szeretet. Messze, nagyon messze áll nemünk még ez ideális alaktól; az indulatok és szenvedélyek dühös küzdelme évezredeken át mozgatja az egyes életét és az egész emberi nem történelmét s a csalfaság, mely az
