Evangélikus gimnázium, Budapest, 1890
o netében alig is találjuk e módszerek teljesen tiszta, külön alkalmazását. Valóban bová is jutnánk az oktatás terén, ha pl. tisztán az analytikus menetet akarnék alkalmazni, ha visszautasítva az elődök örökségét, mindenkinek újból meg kellene kezdenie a művelődést. «A tapasztalat, a melyre pedig az analytikus oktatás egyedül szorít- kozhatik, — úgymond Mager (Die genet. Methode 15.) — nagyon lassú, nagyon konfúzus és nagyon drága tanító.» A nyelvtanításban a tisztán analytikus eljárás az volna, ha a tanulót egyenesen az illető nemzet körébe küldenők, hogy ott, esetleg a gesticulatio nyelvének segítségével, úgy boldogúljon a hogy tud, vagy ha az idegen nyelvet pusztán az idegen szövegből kellene kifejtenie, mint a hogy a hieroglyphák szövegeit tanulmányozták. Hogy ez nem az ifjúkornak való s nem iskolaszerű methodus, az nem szorúl bizonyításra. A tisztán synthetikus methodus alkalmazását sem mutathatjuk ki a nyelvtanítás történetében; legfeljebb az anyanyelvi grammatikában lehetne puszta synthesissel eljárni, de itt is megelőzte azt már a nyelvnek analytikai úton való elsajátítása. A nyelvtanítás analytikus és synthetikus methodusa elnevezések tehát voltaképen deno- minationes a potiori s mindig csak lidnyomólag analytikus és tűl- nyomólag synthetikus módszer értendő rajtuk; az elnevezések jogosultsága abban rejlik, hogy az erősebb elemnek a methodusok terén is megvan az a hajlama, hogy a gyengébbet kiszorítja, elnyomja. A kétféle módszernek bizonyos zavaros egyesítését megtaláljuk már a középkor idegennyelvi oktatásában.* Az iskolás fiút mindjárt első nap azzal a kérdéssel fogadták: «Quid est gramma- tica latina?» s erre ama könyv szerint, melyet kezébe nyomtak, mindjárt így kellett felelnie: «Grammatica est certa loquendi et scribendi ratio.» A könyvnélkül tanulandó grammatika módszere azután egészen synthetikus volt, de azt az eljárást, hogy a tanulót mintegy beledobták a kész nyelvbe, nem lehet másnak mint analy- tikusnak neveznünk. A humanismus korában más lett a philologiai tanúlmányok tárgya, megismerkedtek az igazi klasszikus műveltséggel, de a nyelvtanítás módszere a régi maradt- A tudomány férfiai, Agricola, Eeuchlin, Erasmus, Melanchthon, s az iskola emberei, Trotzendorf, * L. Magkb, Die modemen Humanitätsstudien 1846. III. Die genet. Methode. 28. s k. 1.
