Evangélikus gimnázium, Budapest, 1889

18 ságnak. De ha ezt feltesszük is, abból korántsem az tűnik ki, hogy Herod, maga látta a templomot. Azt már bizonyosnak vehetjük, hogy a chaldseusok, ha megengedték is, hogy idegenek megtekint­hessék a templomot, aligha álltak rá arra, hogy profan szem az isten­nek szent lakhelyét is, a toronyszerű épület legmagasabb részét is, megtekinthesse. A templom külsejét pedig leírni, nem volt ne­héz dolog, mert nem csak ez az egy volt ekként emeletekre osztva, hanem ilyenek voltak a babyloniai templomok egyáltalában.* Kiemeli azonban Bawl. is, hogy ha «Babil» felel meg ezen templomnak, akkor Her. téved abban, hogy ezt az épületet is a folyó balpartjára helyezi; azt azonban nem akarja e tévedésből kö­vetkeztetni, hogy Her. nem látta Babylont, hanem felteszi, hogy csak abban van a tévedése, hogy a városon keresztül folyó sok csatorna közül egyet az Euphratesnek nézte és írta le. Ezen feltevés pedig épen nem egyezik Herod, szavaival, a ki épen azzal akarja kimu­tatni, hogy ismeri a folyót, hogy partját oly pontosan leírja. Pedig, a ki abban téved jegyzetei daczára, hogy két egymás közelében, de a folyó ugyan egy partján lévő épületet akként írja le, hogy az egyiket a folyó túlsó partjára helyezi el, de meg nem mondja, hogy melyik parton van, az nem írhat autopsia alapján. Mert az bizonyos, hogy ha maga látta volna ama két nagy épületet, melyről szól, okvetlenül megjegyezte volna azt is, hogy melyik épület van a jobb, és melyik van a balparton. «De Bel nagy templomán kívül, — így folytatja Herod.** — még egy másik temploma volt ugyanazon kerítésen belül, a melyben Zeusnak nagy ülő alakú arany szobra volt, valamint asztal is, a szék és ennek alja aranyos volt; sőt mint a chaldaeusok mondták, mindez 800 arany talentom. A templomon kívül arany oltár van; de van más nagy oltár is, a melyen a felnőtt állatokat áldozzák; az arany oltáron csak a szopós állatokat szabad áldozni. A nagyobb oltáron minden esztendőben 1000 talentomnyi illatos áldozatokat hoznak a chaldseusok, a midőn ezen istennek ünnepe van. Volt azon szen­télyben (tép-svoi;) még azon időben egy 12 rőf magas szobor arany­ból ; én azt ugyan nem láttam; a mit a chaldseusok mondanak, ezt mondom. Erre] a szoborra már Dareios Hystaspes fia vágyódott ugyan, de nem merte elvinni; Xerxes pedig elvitte és megölte * V. ö. Perrot et Chipier Hist, de l’Art d. l’Ant. II. k. 379. kk. 11. ** I. 183.

Next

/
Thumbnails
Contents