Evangélikus gimnázium, Budapest, 1889
Ifi mutatja, hogy Herod, nem látta egyáltalában Babylon falát, azt nem igen szokták meggondolni. Pedig annyi tisztességet fel kell tételezni az írónál, hogy a mit látott, azt csak úgy adja elő, a mint látta, és másrészt azt sem szabad tagadnunk, hogy egy háromszáz láb magas falat meg tud külömböztetni egy 90 láb magasságútól. Tehát nem is ő, hanem az, vagy azok, kik e csodafalról beszéltek neki, hibáztathatok. De nem csak a falról, hanem még az előtte ásott árokról is szükséges szólnunk. Engedjük meg egyelőre, hogy amaz csak 90 láb magas és 30 láb széles volt, akkor az árok is hasonló, habár valamivel kisebb lehetett; amazt az évszázadokon keresztül tartó pusztítás elhordhatta, de bizony az árkot nem hordhatta el semmi, de még be sem temethette. Ha az valaha létezett, akkor ennek nyomára okvetlenül kellett volna akadni, és ez oly bizonyos, hogy még a legkisebb kétség sem fér hozzá. Nem hogy egy 90, vagy mondjuk csak 00, vagy 50 láb mélységű, mértföldek szerént mérhető árok nem omolliatik be semmi körülmények között, még sokkal kisebb árkok is megvannak mai napig. Vessünk csak egy tekintetet az Euphrat és Tigris alsó folyása vidékét feltüntető térképekre,* mennyi árok látszik meg azokon, pedig ez mind csak csatorna volt hajdanában, nem pedig 50—60 láb mély sánczárok. f Es a római időből hány ároknak nyoma maradt még ott, a hol évszázadokon keresztül művelték a körülöttük lévő földeket. Valóban csoda volna ha épen az a babyloni nagy árok úgy eltűnt volna, mintha soha ott nem lett volna. Tehát nem annyira a fal maradványainak hiánya, mint inkább az árok nyomainak hiánya bizonyítja kétségbevonliatlanul, hogy sem olyan fallal, sem olyan árokkal nem volt soha körülkerítve Babylon városa, a minőt Herod. — mint állítják — autopsia alapján ír le. Herodotos azonban nem elégeli meg azzal az egy fallal, mely szerinte a városnak mintegy pánczélja volt, hanem azon kívül még többet is ír le. Az Euphrates mindkét partján a város egész hosszában szintén téglából épített fal húzódott, úgy hogy a folyó partjához közeledni * Trigonometrical Survey of a part of Mesapotomia: 1. From Hillali to the ruins of Niffer; 2. From Skeriat el Beytha to Tell Ibrahim.
