Evangélikus gimnázium, Budapest, 1888

HERODOTOS PONTOS! ÚTJA.

A skythákról szóló tudósítás, melyet Her. IV. könyvében olvasunk, nem csak kiválóképen kötötte le a történettel és népismével foglalkozó férfiak figyelmét, hanem az illetők tudományos álláspontja szerint, különbözőképen bírálatban is részesült. Azon körülmény, hogy Her. nemcsak a legrégibb, hanem csaknem az egyetlen író, ki a skytha népre vonatkozó adatokat nagy gonddal összegyűjtötte és tehetsége szerint fel is dolgozta, valamint az is, hogy az őt követő ó-kori írók igen sok tekintetben tőle függenek, ha egyes részletekben eltérnek is tőle, azt eredményezte, hogy Herod, szóban forgó tudósítását egészben és részletekben mint megbecsülhetetlen forrását a skytha történetnek elfogadták és ezen értelemben értékesítették. Azon ellenmondások pedig, melyek a nevezett író említett adatai között mutatkoznak, legfeljebb azon kísérletekre szolgáltattak alkalmat, hogy egyik vagy másik adatát kritikailag megtámadták és hitelességét kétségbe vonták és azt fogadták el, mely legkevesebb nehézséget látszott okozni. Ezen kritikai eljárás azonban csak egyes helyekre szorítkozott a nélkül, hogy a «Skythika» egészben véve hitelesség tekintetében kritikai vizsgálat alá vettetett volna. Ide számítom különösen Huncker * éles bírálatát, mely Dareios hadjáratára vonatkozik; negativ eljárása kifogástalan ugyan, de positiv része nem elegendő, és pedig azért nem, mert nem veszi vizsgálat alá a perzsa hadjáratról szóló részletben azon jeleket, melyek e részlet eredetéről tesznek tanúbizonyságot.

Tulságba megy más felől Sayce, ki Herod, első három könyvét bevezetéssel és magyarázatokkal, valamint történeti függelékekkel ellátva adta ki, a nélkül, hogy az ilyen munkára elegendő

* IV. 4!)S s köv. 11.

Értesítő 1888/89. évr 'l. j