Evangélikus gimnázium, Budapest, 1888
u mértföldnyire, továbbá az is, hogy Her. tévedt, midőn azt állítja, hogy az Istros ama város mellett szakad a tengerbe, tévedése pedig abból magyarázható ki, hogy vagy a várost, vagy a folyót vagy mindkettőt nem látta, tehát e vidéken nem is járhatott, e vidéket nem ismerte személyes megtekintés alapján, hanem csak mások leírása után. Ugyanezen eredményre jutunk, ha a folyó torkolatára vonatkozó más adatokat is, melyek Her. müvében említtetnek, szemügyre veszszük. Annak ugyan nem kívánunk nagy fontosságot tulajdonítani, hogy Her. a Dunát általában párhuzamba teszi a Nílussal;1 az azonban tekintetbe veendő, hogy Her. szerint a Nílus torkolata szemben (azaz ugyanazon délkör alatt) van a Dunáéval, a Dunáé tehát déli irányt követ; ezt még külön ki is emeli Herod.2 Ilyent pedig csak az mondhat, a ki maga nem látta a torkolatot vagy a ki, akkor, a mikor arra járt, nem láthatta, vagy talán épen aludt. Ha még azt mondaná az író, hogy az egyik torkolati ága délnek fordul, akkor még meg lehetne bocsátani e tévedést, de midőn nyilván a torkolatról általában szól, egyebet fel sem lehet tenni, mint hogy e helyen is másoknak téves tudósításán indult. Herod, azonban nem csak ebben téved, hanem azon leírásban is, mely a torkolati vidékre vonatkozik. Azt mondja ugyanis, hogy a skytha föld előtt, a tenger felől, Thrakia fekszik; ezen föld (Thrakia) pedig tengeröblöt képez itten és aztán következik Skythia.3 E szavak azt jelentik, hogy a thrakiai part kelet-nyugoti irányban húzódik és hogy ennek következtében, a folyó torkolata körül tengeröblöt képez, melynek északi partja természetesen már skytha föld. Hogy ez nem úgy van és nem is lehetett így soha, ennek magyarázatára nem kell sok szót vesztegetni; Herodot itt öblöt képzelt, mely nincsen és csakis azért képzelhette, mert e vidéket nem ismerte és ekként ezen az úton is csak oda jutunk, hogy nem is utazta be e vidéket. — A skythák földjén, és pedig nem csak a parton, hanem beljebb is járt Herod, magyarázói közönséges felfogása szerint és bizonyságul azon helyeket szokás idézni, melyekben az író a skytha föld egyes nevezetességeiről szól, de ezeken kívül általában azon körül1 II. 34. 2 IV. 99 : ::pó<; eupov ávsp.ov to aTÓjxa TSTpaaixáva;. 3 U. o.
