Evangélikus gimnázium, Budapest, 1887
3 testeknek alkotó elemei nem minden irányban sorakoznak egyenletesen egymáshoz. Ezen utóbbi körülmény a szervetlen testek belszerkezetének különneműsége mellett szól és abban jelentkezik, hogy a szervetlen testek a reájuk beható fény- hő vagy villanyos hatást kiterjedésük külömböző irányában — belszerkezetük külön- neműségéhez képest — külömböző erélyű, illetőleg következményűnek tüntetik fel. Mi tehát az, a mi a szerves testeket lényegileg, határozottan megkülömbözteti a szervetlen testektől? Az említett elemalkotáson kívül jellemzőbben semmi más, mint a chemiai és physikai erőknek a szerves testeknél jelentkező magasabb és legmagasabb fokú, életet jelentő nyilvánulásai, a melyek tetőpontjukon az anyagcserében, a mozgás-, az érzés- és szaporodásban, mint a legfejlettebb szervezeteknek is legtökéletesebb életműködéseiben nyilvánulnak. A szerves testeknek anyagcseréje az anyag minősége szerint tulajdonképen kettős, úgymint a gáznemüeknek anyagcseréje, a melyet légzésnek nevezünk és a szó szorosabb értelmében vett anyagcsere a szervezetek és tulaj donképeni tápanyagaik között, a mely táplálkozásnak neveztetik. Jelen értekezésnek czélja épen a táplálkozásról kimutatni, hogy ez azon életműködés, a mely a természet három országát oly kölcsönhatásba hozza, hogy bátran állíthatni, miszerint a három természeti ország egymásnak kölcsönös létfeltétele, hogy láncz- szemeik oly szorosan és szükségszerűen egymásba fűzvék, hogy ezen szemek bármelyikének bomlása az egész láncz bomlását eredményezné, hogy valamelyiknek megszűnte, az egészet romba döntené, szóval, hogy a táplálkozás a természet három országának physiologiai kapcsa. Hogy értekezésemmel czélomat elérjem, szükségesnek tartom a szerves világot a maga két országára osztva e két országot táplálkozásuk tekintetében külön-külön összefüggésbe hozni és összefüggésben a szervetlen világgal tárgyalni, továbbá kimutatni azon összefüggést, mely a szerves világnak két országa között táplálkozásukra nézve létezik, a miből majd önkényt következik, hogy ez irányban a szervetleneknek és a növény- meg állatvilágnak elkülönítése, önállósága egyrészt lehetetlen, másrészt pedig, hogy épen ezen egymáshoz tartozásuk, kölcsönösségük, örökkévalóságuknak jelzáloga. 1*
