Evangélikus gimnázium, Budapest, 1887
32 A növényország tehát a szervetlen országból merített anyagokból építi fel a szerves testtömegét képező anyagokat, ezen anyagaival teszi alapját az állatéletnek, tápszereinek jelentékeny részét szolgáltatva, — az állati szervezetnek pedig életműködési termékei megint csak visszaszállanak a szervetlen országra, hogy legalább részben visszaszármaztassák azon anyagokat, a melyekre a növényvilág állandóan rászorul. Hogy ezen körrajz csak igen problematicus képe a természet három országa kölcsönösségének és egymásrahatásának természetes, hisz kölcsönösségük oly bonyodalmas, hogy talán lehetetlen is volna azt alakilag ábrázolni. Ezen kölcsönösségök tényezői oly összeszövődötten folynak be egymásra, hogy ezek, mint e kölcsönösség folytonosságának rúgói, indítói még ez ideig nem voltak és valószínűleg nem is lesznek soha működésük és hatásuk titokszerűségében megfejthetők. Megfejtésük nem jelentene kevesebbet, mint élettelennek életet adni. Ezen tényezők ha meg sem fejthetők, lényegükben fel sem foghatók, mégis szemeink előtt látjuk lefolyni működésük eredményeit és azt, hogy tulajdonképen a táplálkozásnak nevezett életműködés az, mely a kölcsönösség folytonosságának lánczszemeit egybeolvasztja és összetartja, hogy ez azon életműködés, mely a szervetlenekből szervességet képez, azon életműködés, mely a szervezetek életének alapja és így physiologiai kapcsa is a természet három országának. Ulbrich Sándor.
