Evangélikus gimnázium, Budapest, 1887
szükségletéről, hogy ennek sem egyedüli kútforrása a növények által szabaddá tett oxygenium. Mindennek daczára bizonyos, hogy — bár a szervezetek kölcsönösen nem fedezik ezen anyagokban való szükségletüket, — még sem járulnak hozzá megvetendő mennyiségben ezen anyagok kútforrásainak telítéséhez és hogy, ha ezen anyagok szolgáltatásában a meglévő, bármily fokú kölcsönösség felbomlanék, a szervezetek előbb vagy utóbb végenyészetnek indulnának. / Úgy a növényi, mint közvetve a növényi szervezet útján, az állati is, testtömegének anyagait a szervetlen világnak köszöni. Miben áll mind a kétféle szervezetnek végenyészete? Abban, hogy mint láttuk, mind a kettő alkotó elemeivé bomlik szét, azzá lesz, a miből közvetlenül, illetőleg közvetve felépült. Nincs az a mély kút, mely források hiányában ki nem meríttetnék! Ezen példabeszédéé mondás teljesednék a szervetlen országra nézve is, ha a két szerves ország közvetlenül vagy közvetve, ez egyre megy, abból önczélból csak merítené a szükségelt anyagokat, a nélkül, hogy ezek valami úton pótoltatnának. A szervetlen országnak a szervezetekre nézve szükségelt anyagokban való kifogyása a növényi szerves ország közvetlen, az állatinak közvetett pusztulását eredményezné. Bár nem lehet állítani, hogy a szervetlen országnak a szervesség képzésére alkalmas anyagai kizárólagosan csak a szervezetek végbomlása útján pótoltatnak, mivel ezen anyagok a szervetlen országon belül folytonosan működő chemiai és physikai erők hatása alatt is állandóan képződnek; de mégis hogy mindig és arányosan mindenütt a kellő mennyiségben állanak a szerves országok rendelkezésére, ezt javarészt a szervezeteknek szervetlen anyagokká való bomlása eredményének lehet tekinteni. Ezen tény igazságát, hogy t. i. a szervetlen anyagok a természetben a növények szükségletével szemben kellő mennyiségben állandóan nem képződnek, a gyakorlati gazdaság bizonyítja. Tudjuk u. i., hogy a tápláló talaj, ha ebben állandóan egy és ugyanazt a növényt termesztjük, ez ezen növény által felhasznált anyagokban folytonosan veszt, úgy hogy a növény, a mely ezen talajban azelőtt dúsan termett, végre elsatnyul. Bebizonyodott továbbá, hogy ha egy és ugyanezen talajban felváltva külömböző növényeket termesztünk — melyek kell, hogy a tápszerek szükségletére nézve eltérjenek — ezek szépen fognak tenyészni, sőt hogy ugyanaz a növény, a mely ebben a talajban már csak satnyán
