Evangélikus gimnázium, Budapest, 1884
11 hívják) szerkesztésében, felbontásában vagy ezen egységnek egymással való viszonyításában. Az igazi logikum annálfogva az alapfunctiók jelentésében rejlik ; ezen íunctiók szükségképeni összekerülése bizonyos fogalmak megalkotásában, a logikai kutatás igazi tárgya. Ezen functiók jelentésétől függ azoknak egyetemessége vagy részlegessége, a mely tekintet azonban a logikára nézve mellékes, mert ez csak folyománya, szemléleti oldala a functiónak, nem annak lényege. Mert a gondolkodás csak a tartalommal kezdődik; a szemléleti forma csak egy tartalmon nyilatkozhatik, mely nélkül formára nincs szükség. Míg tehát a mennyiség kategóriája a mathematikát hajtja, addig a logika a minőség, a jelentés kategóriából sarjadzik, — e nélkül alapja és létjoga / nincs, mert a szemlélet kizárólag a mathematika uradalma. Epen azért a logika semmiféle viszonyok között mathematikai kezelést nem enged; kifejezésében, külső'képleteiben utánozhatja ugyan a mathematikai képleteket, — de az éltető jelentés nélkül üres formalismussá válik, melynek a gondolkodás concret alakjában hasznát nem veheti, melytől oktatást igaz és nem igaz iránt nem nyerhet, s a mely a mathematikai formalismussal szemben annyiban hátrányban van, hogy ennek tárgya maga a forma, míg a logika formának tárgya mindenkor a jelentés. Vagyis: a mathematikai tanok mindig a formák szerkesztési kényszerűségében bírják igazolásukat; ellenben a logikai formalismus csak akkor van igazolva, mikor a tartalomból nyeri ezen igazolást. Amaz független formalismus, emez értelem nélküli formalismus, mihelyest a tartalomtól el akar tekinteni. 9. Ennek bizonyságául tekintsük meg a logikai formalismus eddigi mathematikai alakjait. a) A logikai tanok rendszeresítése a mennyiség kategóriája alapján az Aristotelesi tan óta történt s ezen első, igen hiányos, kísérletnek alapja abban rejlett, hogy a fogalmakat, azaz a jelentő képeket, ezen jelentésükből (bár nem egészen) kivetkőztette s mint valóságokat kiilömböző terjedelemben a világban elhelyezte. A logikának ezen alakban az erény fogalma épen úgy kör, azaz valami terjedelmű valóság, mint a fehér, az ember, az állat, a szám stb. fogalmai. Ezen körök közt nyilván csak mennyiségi viszonyokat lehetett találni, a mennyiben ezen körök fedik, részben kizárják egymást vagy pedig egymástól függetlenül űzik mesterségüket démonokként a világban. A mathematikai afeetatio ezen tanban nyilvánvalóvá lesz az által, ha az olvasót azon egy tényre figyelmeztetjük, hogy a logikának ezen
