Evangélikus gimnázium, Budapest, 1883

jutott, hogy a megüresedett tanszéket nem classikai philologussal tölti be, minthogy e szakra elegendő tanereje van, hanem egy oly férfiúval, ki a történelem és magyar nyelv és irodalom tanítására van képesítve. Ennek alapján az 1884. ápril 0-án tartott közgyűlésnek Góbi Imre urat, jelenleg a soproni evang. lyceum rendes tanárát, ajánlotta megválasztásra, minek folytán a közgyűlés, örvendve, hogy ily kipróbált tanerőt sikerült intézetünk számára megnyernie, eltérve a rendes hármas candi- datiótól, Góbi Imre urat választotta meg Elischer úr utódjává. Góbi úr a meghívást elfogadta s így az 1884/5-iki tanévben a mi intézetünknél fogja megkezdeni működését.

A tanítás az egyes osztályokban ilyen berendezéssel az iskolai év végéig megszakítás nélkül folyt. 1883. nov. 10-én a főgymnasium tanuló ifjúsága az intézet nagytermében megünnepelte Luther Márton születésének 400 évi fordulóját, mely alkalommal a főgymnasiumnak (Schmid Tódor karmester úr vezetése alatt álló) dalegylete elénekelte a Protestantismus nagy dalát: «Erős várunk nekünk az Isten», Vasskó Elemér VIII. oszt. tanuló elszavalta Sántha Károlynak egy alkalmi ódáját Lutherre, — a főgymn. igazgatója Böhm Károly pedig egy beszédet tartott Luther világtörténelmi állásáról, mely beszédet az egyházi választmány decz. 3-án tartott gyűlésén az 1883/4. évi iskolai értesítőbe kinyomatni határozta.

tanári testület november havában több értekezletet tartott, melyeken ő méltósága báró Prónay Dezső egyetemes felügyelő urunk felszólítása alapján az érettségi vizsgálatnak üj szervezése iránti véleményét összeállította. Ezen véleménynek sarkalatos pontja az volt, hogy az érettségi vizsga jellemét nem a felkarolt anyag mennyisége, hanem az ennek körén belül állítandó kérdések természete képezi s a tanári testület minden tantárgyból számos ilyen kérdést fogalmazott is. A vélemény kitérjeszkedett azon felül az érettségi vizsgálat megejtésének gyakorlati módozataira is s kőlenyomatban átküldetett az összes protestáns főgymnasiumokhoz. Az 1884. január 14. s következő napjain Budapesten összegyűlt ág. liitv. ev. nagy bizottság, melyen az intézet képviselője eh'. Fröhlich Bobért volt, tárgyalásai alapjául a budapesti ág. h. ev. főgymnasium ezen véleményét fogadta el, de igen nagy módosításokat tett rajta, elejtvén nevezetesen a kérdés-állítás igen kényes problémáját. A nagy bizottság végleges véleményének, melyet a nagyin, vallás- és közoktatási miniszter űrhoz felterjesztett, sorsa ismeretes. Megjelent április 23-án a miniszteri utasítás, melyet az 1883. XXX. tcz. törvény erejével látott el, s a melyet annálíogva a mi főgymnasiumunk«