Evangélikus gimnázium, Budapest, 1882
folyó Szerbiában keresendő, mégsem hiszszük, hogy egy oly jelentéktelen patak minő a Ljig, mai napig megtartotta volna régi elnevezését. Müller pedig jóval lejebb keresi a Lyginost; szerinte a «Nicha ira» folyó felső folyása Lukavitzának neveztetik és ez a Lyginos «prope quem Alexander magnus a Philippis contra Triballos proficiscens proelium commisit, indeque tribus castris ad Danubium venit». Csakugyan a Nisava egyik mellékfolyója a Lukavicka, mely a Grloska Plani fián fakad, és így ezen folyó Alexandros útjába esett volna, a midőn Sophia felől Nishez közeledett, csak az a baj, hogy a távolság a Ijukariékától a Dunáig több mint harmincz mértföld, ezt a utat pedig hadsereg nem teheti meg három nap alatt, és így Müller véleményét is el kell vetni. Nincs veszedelmesebb conjectura, mint mikor az ember a nevek esetleges hasonlatosságából fontos és messzire ható következtetést von; különösen oly esetben, a midőn semmi sem mutat arra, hogy a régi név csakugyan fenn maradhatott. -Jobb ily kétes esetekben, minő a most fennforgó, abban megnyugodni, hogy nem vagyunk képesek a dolgot eldönteni. Lehetne ugyan a Morava számos mellékfolyójából könnyen egyet vagy kettőt megemlíteni, melynek távolsága a Dunához engedné azt a Lyginossal azonosítani, hanem azt nem tarthatjuk helyes eljárásnak. Hasonlóan áll a dolog azon szigetre nézve is, melyre a triballok királya menekült. Ezen sziget neve ugyan meg van említve, Peukv- nek mondja Arrian, de az a kérdés, valljon csakugyan az az,.melyet az ókori irók így neveztek. Már Eratosthenesb> és ennek nyomán Eustathios c> valamint Skymnos isd) tudja, hogy Peuke egy háromszögletes sziget, mely körül az Istros a tengerbe ömlik; a sziget nagyságra megfelel Kliodosnak és az nevét a rajta lévő fenyőktől vette, mint Skymnos is mondja. Strabo is e> azt írja, hogy az Istros torkolatánál egy nagy sziget van, melynek neve Peuke; a bastarnok, kik azt elfoglalták, Pnucininek neveztetnek. Legegyszerűbb volna tehát azt a szigetet, melyen Syrmos tartózkodott, ezen Peukével azonosíHist. Graec. Fi*. V. 25. 1. jegyz. b) Fr. III. B, 98 ed. Berger p. 344. <■) Comm. in Dión. Per. 298-hez, ed. Müller, II. p. 268. <i) v. 785; Müllernél II, I, 227 1. : HsJxrj os Xs'yctxi otx ~o -Xf^o; wv e/si ~ÍJ/.COV. ej VII. 3, 15.
