Evangélikus gimnázium, Budapest, 1882
tett, a hol éjszaknyugot felé kanyarodik és Sopeiumot (Trajan kapuja) és Helicét (Iclitimant) érintve, a mai Vakarel tájáig emelkedik, innen leereszkedve és az Inker folyón áthaladva Serdicá (Sophia)-ba ér. Az Mvrtől fogva újra emelkedik és Meldián (Slivnica) átmenve Dragoman táján jut a Nisura (Naissos?) forrásaihoz, és e folyót követve Naissus (Nis) városánál közeledik aMoravához, Szerbia fő folyójához.. Nézetem szerint más utat nem követhetett a király, mint ezt, melyet most írtam le és e szerint a harc színhelye máshol nem kereshető, mint ott a hol az avoSo;, az út emelkedése kezdődik, tehát a Vejtrenova és a Trajan kapuja között, sőt nem lehetetlen, hogy épen a Trajan kapu táján eresztették le a thrákok a kocsikat a makedón phalanxra, mert közvetlenül azon kapu alatt meredekehb az nt és a mellette lévő hegyoldal. A thrákok legyőzetése után Alexandros a zsákmányt a tengermelletti városokba küldte, megbízván két vezérét Lgsaniust és Philo- tant ezen teendővel. 0 maga pedig folytatta útját és átmenvén a hágón a Haimoson tovább haladt a triballok felé. Már több ízben volt alkalmam e nép nevét említeni, a nélkül azonban, hogy annak lakhelyéről bővebben értekeztem volna, pedig annak nagyobb része, a mit alább Alexandros hadjáratának irányáról állítottam, abban találja bizonyítékát, hogy a triballok Alexandros idejében is még a mai Szerbiában laktak; hogy ez csakugyan tény, azt most van szándékom a régi történetírók nyomán bebizonyítani. A triballokat legelőször Herodotosh> említi, ki azt mondja,, hogy az illyrek földjéről folyik éjszak felé az Angros folyó és eléri (saßöXXst) a triballok síkságát és a Brongos folyót, a Brongos pedig az Istrosba folyik. Tehát két folyót említ Herodotos, melynek partján a triballok síksága van. E síkság Báhrc) szerint «ad Moesiam inferiorem sire ad Serviam quae nunc vocatur, pertinebit: die Mora vaebene ut ait Zeitss, d. Deutschen u. ihre Nachh. st. p. 258.» és igy e két folyók egyike természetesen nem más, mint a bolgár Morava (Angros), mely Vidino táján a Karadag éjszaki lejtőjén fakad és keleti irányban folyva Vranja alatt a Török-Szerbia határát eléri, hol lassanként éjszaknak fordul, és ezen irányt egész a torkolatáig megtartja. A másik folyó pedig a szerb Morava (Brongos), mely Stolac vára táján “) V. ö. líoesler, Romanische Studien, 19. 1. b) ív, 49. *) Herodot. IV, 49-hez, II. k. 401. 1.
