Evangélikus gimnázium, Budapest, 1879
31 azok a Nap által kilökött magnesiumgőz-területek. — A Nap ezen munkájában bizonyos szakaszosságot észleltek, a periodus tartama 11 év. 1876-ban a legkevesebb folt és protuberantia észleltetett. Ugyanakkor a Nap atmos- phárája is pihenni látszik, mert Secchi azon évben karcsú, 10000 g. mfld. magas és tökéletesen egyenes sugár pratuberentiákat látott. Befejezésül legyen szabad még nehány szóval a teljes napfogyatkozások alkalmával látható gyönyörű «corona*-ról megemlékeznem. Sokáig ez is vita tárgya volt. Végre a legújabb 1870. és 71 -ki teljes napfogyatkozások alkalmával Secchi, Denza, Lockyer és Janssen a Spektroskop segítségével megoldották a kérdést. Az kétségtelen, hogy a corona a Naphoz tartozik, és nem csupán a holdkorong okozta optikai tünemény. A corona sugárkévéire azonban a Hold széle valamint a Föld légköre is bir bizonyos befolyással, a sugárkévék kiinduló pontjain rendesen nagyobbszerű protuberantiák vannak. Színe zöldesfehér, alakja közeledik a négyszöghöz, még pedig olyfor- mán, hogy a négyszög csúcsai a napkorong azon helyei fölött vannak, hol a protuberantiák a legnagyobb számmal fordulnak elő. A corona gyakran roppant magasságot elérő halvány fényű sugárkévéket mutat, melyek néha egyenesek mint a felhő mögé bújt napsugár nyalábjai, máskor a Nap sarkai felé hajlottak. — A corona legalsóbb része fényszegény folytonos spektrumot ad, azonfelül mutatja a hydrogen F és G vonalait, a héliumét, és nagy magasságban egy élénk zöld, a Frauenhoferféle E vonallal szomszédos vonalat. Ez közel áll a vasnak egyik vonalához, hogy valóban a vas okozza-e, az nem bizo nyos. Young három vonalról szól, melyek a sarkfény spektrumának vonalaival esnek össze. Ezek alapján a coronát a Nap roppant atmosphárájának — vastagsága a Nap sugarának felénél kisebb nem lehet — külső része gyanánt kell tekintenünk, metyről Secchi azt hiszi, hogy az a Nap által roppant gyorsasággal kilökött gőzökből ered. Azon fontos szolgálatok, melyeket a Spektroskop az astro-physikának tesz, az eddig felsoroltak által még koránt sincsenek kimerítve, ezek fejtegetésébe azonban ezúttal nem ereszkedhétem. Talán mégis eleget mondtam arra nézve, hogy bámulni tanuljuk a gyönge ember elméjének hatalmát, melynél fogva az be nem érve az őt környező tárgyak kutatásával, a régi gygaszok módjára az eget ostromolja, hogy a teremtés, a világalkotás titkáról fellebentse a fátyolt! Ráth Arnold L. tanár. Ezen tárgy iránt érdeklődőknek — kik az egyes tudományos folyóiratokban megjelent jelentésekhez hozzá nem férhetnek — ajánlom a következő, általam is forrásoknak használt műveket: Gazin: La spektroscopie; — Lockyer: Studien zur Spektralanalyse; — Secchi: Le soleil It-émo edit.
