Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1876
14 Müller a bevezetésben a Fragmenta Chronologica-hoz abból indul ki, hogy ki lehet mutatni «totam illám antiquissimae aetatischronologiam artifieiosa quadam ratione adornatam esse certisque niti legibus»1). Bizonyos mindenekelőtt, hogy a chronologia létrehozásában igen nagy része volt a papságnak, mely a templomokban a régi na'xaypatpal'» czimü királyi lajstromokat őrizte. Ezen ávaypatpcüv szerzői a mythikus események idejének meghatározásában épen úgy jártak el, mint mi járnánk el, ha hasonló «negotium suscipiendum fórét», használtak t. i. kerek számokat. Ezen kerek számok pedig a vallásos szertartással függőitek össze, és különösen az égi testek tisztelete szolgáltathatott ilyen számokat. Ekkópen keletkezett a cyclusokról szóló tan, a minőt nem csak a görögöknél, hanem sok más népnél találunk. «Jam si quaeras quinam cyclus íuerit a Graecis sacerdotibus in usum chronologiae adhibitus, disertis auctorum testimoniis plane destituimur. Eruendus igitur est ex pervestigatione et comparatione numerorum, quos veteres chrouo- logi nobis servarunt. Quo in negotio, quum per tempus aliquod versatus essem, mox reperi cyclum, quem quaerimus, esse sexaginta triuni annorum lunarium, vei sexaginta annorum solarium, ut veteres quidem Graeci computabant ; nam seriores clironologi accuratius rem perpendentes paullo aliter statuebant»2). Ezen hatvan vagy hatvanhárom éves cyclus azonban nemcsak a görögöknél volt használatban, hanem Ázsia több népeinél, különösen pedig a babyloniaknál, kiknél «sossus»-nak neveztetett. Hogy mennyire használták ezek a cyclust, legjobban látni Berossosból, kinek töredékeit Müller (későbben) a Fragmenta második kötetében adta ki. Kutatásainak második fejezetében3) kimutatja Müller, hogy miképen alkalmazták a görögök e cyclust a chronologiára. Ezen számításban a régi chronographok kiindultak az olympiasi epochából és ettől visszafelé számítottak. Bennünket e helyen csak a trójai hadjárat ideje érdekel, melylyel, mint már alább említettük, a dór vándorlás időpontja szorosan függ össze. Arra azonban figyelemmel kell lennünk «aeram Trojanam in anti- quissimis avaypafpóuq ita positam fuisse, ut nulla facta inter initium belli et finem distinctione, simpliciter tol Tpojíxá cycli alien ius initio assignarentur.»4) Müller számításainak eredménye a következő:5) a trójai háború idejét meghatározó évszámok- és cyclusokra nézve : Kr. e. 1280 = az első olympias előtt 504= 8x63. 1229 « « « « 504— 51 = 17x3, 1217 <‘ « « « 441 = 7x63. 1196 « « « « 420= 7x60. 1193 (( « « (( 417 = 7x594/7. 1200 (( « « « 424 = 7 x 604/7. 1343-926 417 = 7x594/7. 1154 az első olympias előtt 378 = 6x63. 1181: = 90 év 1091 előtt, ez = 315 = 5x63. 1595 az első olympias előtt 919 = 12x63. Ezen tábla szerint azon évszámok, mely a trójai hadjárat és az olympiadák közötti éveket mutatják, t. i. 504, 441, 420, 417, 424, 378, 315 és 919 mind szorozmány cyclus-évszámból [63, 60ésö04/7, 594/7; ezen cyclus-számok között 6OF7 és 594/7 is van, de ezeket e helyen nem magyarázhatjuk6], és igy látni való, hogy a trójai hadjárat idejét úgy határozták meg a régi görögök, hogy e cyclus-számok 5-, 6-, 7-, 8- vagy 12-szere- sét vették, és a szorozmány azon évszámot adta, melylyel a trójai hadjárat az első olympiasnál elébb volt. Ezen évszámosból kiindulva meghatározták a trójai hadjárat és a dór vándorlás közötti időközt; ez volt vagy egy cyclus =63 év, vagy két cyclus =126, vagy három cyclus =189 év, vagy végre másfél cyclus =90. Felesleges volna bővebben fejtegetni, hogy az ilyen chronologiának semmi történeti értéke nincsen, hogy nem bizonyít semmit az ekképen meghatározott események mellett; és igy azt kell állítanunk, hogy a dór vándorlás történeti hitelessége mellett legutolsó támasza sem, a chronologia, nem bizonyít semmit. Fejtegetésünk eredménye tehát most is csak olyan marad, a mint feljebb kifejeztük Herodotosra nézve, t. i. tagadja a dór vándorlás történeti voltát. *) *) p. 112. — 2) p. 113. — s) p. 120. — 4) p. 122. — 5) V. ö. 1876., 1. — 6) L. a magyarázatot Müllemél p. 124.
