Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1874
10 kellő anyagot, azért is a rajztanitás itt a mértan tanításától elválasztandó. Hogy pedig a térbeli idomok ábrázolására mi módon lehetne áttérni anélkül, hogy a tanulók gondolkodása el ne maradjon: erre nézve alkalma- tosabb módot az egyszerű nézlet utáni távlattan előadásánál nem javasolhatnánk. A mértani rajzolás ábrázoló mértani részét két okból szükséges mellőznünk, 1-ször azért, mert a tanulók a szabadkézi rajzolás által gyorsabban és könnyebben jutnak a rajzolásbani ügyesség bizonyos fokára, mivel nem szoríttatnak a projectió hosszadalmas, fárrasztó és fantásiájukat túlhaladó útjára, 2-szor mert sem idő, sem a cél nem engedi azt, hogy a tisztán technikai célú vetítéssel foglalkozzanak. De amennyiben hajlandók vagyunk mindezeket figyelembe véve egyenesen a cél felé tartani és folytonosan a szabadkézi rajzolást gyakoroltatni; ép úgy a cél követeli, hogy a mértani rajz azon kiszámithatlan előnyét vegyük figyelembe, melyszerint az a szabad távlat által a legrövidebb idő alatt — ami itt igen fontos! — a legértelmesebb úton tanít a papír síkjából tért s abban térbeli idomokat előállítani. A harmadik osztályba tehát a nézlet utáni távlattan előadása mind az értelmes, mind pedig a fokonkénti haladás elvének teljesen megfelelni látszik. Csak azt akarjuk még megjegyezni, miszerint kárhozatosabb eljárás alig követhető, mint midőn a nézlet utáni távlattan — mint némely iskoláinkban — nem alapos magyarázatokkal, hanem silány másolgatással akar bevitetni a tanuló felfogásába. Kell hogy e tekintetben a tanár rendszeres és alapos előadással haladjon, mert a kezdetbeni lassú haladást később gazdagon pótolandja a tanulók értelmes és gyors haladása. A szabad távlat előadása és sodrony és főszminták utáni gyakoroltatása oly erőt kölcsönöz a tanulónak, mely nélkül a tér fogalma és előállítása alig lehetséges. Még annyiban is fontos a távlattan előadása mert kiválóan s lehet mondani egyedül alkalmas arra, hogy a tanulók a sodrony és fősz minták utáni önálló rajzoláshoz, eredeti képek szerkesztéséhez hozzá szokjanak. Az eddig előadottak után mindenesetre kell hogy a tanulók az árnytan főbb elveivel szintén a tanár rendszeres előadásai nyomán, és ne holmi néma másolgatás által ismerkedjenek meg, mert az nemcsak az értelem, hanem a haladásnak is rovására történnék. A távlattanban megkezdett testrajzolás kellően rendezett, s a tanulók felfogásához mért sodrony és főszmintákkal addig folytatandó, mígnem azok eredeti képek előállításában a kellő haladottságot tanúsítják. Ha pedig ez eléretett, akkor helyén van az, hogy az árnyékolás elveivel, s ne másolásával ismerkedjenek meg elébb. Másoltatni egyáltalában csak annyit s akkor szabad amennyit s amikor a tanuló az előzmények természetes folytatásaképen felfogni képes. Nem szabad tehát a másolásra kiadott idomot tetszés szerint — vagy mint sok rajztanár teszi — gondolomra választani, hanem a másolandó darabnak nem szabad másnak lennie, mint a rendszer egyik oly láncszemének, mely az őt megelőzővel határozottan összefügg és egyszersmind — amire szinte súly fektetendő — műileg és szépészetileg tökéletesen sikerült darab. — És itt jutunk arra, amit előre kijelentettünk, hogy t. i. az általunk kiszabott feltételnek megfelelő részletekkel vagyis ez értelemben kidolgozott és rendezett iskolával nem bírunk. De amidőn az elvek, melyek alapján azt rendezni s kidolgozni kell, ismeretesek, akkor a kivitel már csak idő kérdése lehet. Addig is azonban mindent el kell hazai rajztanítóinknak követni, hogy a régi minden rendszer nélkül való rajztanítással, mint háladatlannak bizonyult munkával szakítsanak, és erejükhöz képest anyagot szolgáltassanak a megállapítandó elvek alapján kidolgozandó iskolához. Akkor, midőn a tanulók az általunk vázolt úton a teljes kép előállításában kellő haladottságot tanúsítanak, hogy ismét legyen tárgy ami a rajzolásban Ízlésüket nemesbíti, törekvéseiknek kellő célt és irányt jelöl ki, helyén lenne az, hogy a rajztanár műtörténelmi előadásokat is tartson, s emellett nagyobb művészek műremekeiről sikerült s az iskola céljainak megfelelő másolatokat, vagy ha lehetséges, eredeti müveket mutasson be azon célból, hogy a classikus mű szépségeivel a tanulókat lehetőleg megismertesse. Ez annál inkább szükséges, mert enélkül elmulasztanék azt, hogy a tanulóban az alapos műértelmet is kifejleszszük. E tekintetben a német irodalom már számos oly irodalmi termékkel rendelkezik, melyek kellő anyagot tudnának szolgáltatni és könnyen hozzáférhetők is. Igaz ugyan, hogy kiválóana gymnasiumi, s annálkevésbbé hazai viszonyainkhoz mért gymnasiumi rajztanításnak megfelelő a paedagógia minden kívánalmainak, megfelelő olyan tankönyv, melyet nyugodt lélekkel adhatnánk növendékeink kezébe, még majd csak a jövő munkásságának terméke lehet csupán. De elvégre is, ha beláttuk valaminek szükségét, akkor a kezdeten okvetlenül át kell esnünk. Ami a rajztanítás ellátását illeti, erre nézve a következőkben foglaljuk össze mondanivalónkat ; A tárgy fontosságát megillető méltatást két szempontból kell figyelembe vennünk: 1-ször külső
