Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1869
18 Igen érdekes, bár nagyon nehezen eldönthető azon kérdés: mikor keletkeztek az eddai dalok ? Újabb időben senki sem tartja már Saemundot az Edda szerzőjének, mely nézetnek előbbi századokban voltak hivei; valamint másrészt abban is megállapodtak a tudósok, hogy e dalok jó része már az Izlandba való kivándorlás előtt létezett. De ezen meghatározás még mindig oly kétes, s tulajdonképen oly keveset határoz, hogy a föltevésnek széles tér van engedve. Legvalószinübb Müller P. E., e költemények kitűnő ismerőjének nézete, hogy az eddai dalok legnagyobb része a VIII. században keletkezett, illetőleg az egész Edda a VIII. századba való, kivéve az Alii-dalok, melyeket a IX. és X. századba helyez, és a harmadik Gudrun-Aal, mely még későbbi eredetű. Kedvező körülmény, hogy egy dalról, t. i. a Hyndlu-dalról sikerült bebizonyítani, hogy az mindenesetre 740 előtt keletkezett;60)— miután pedig ezen dalnak nyelvezete távol sem oly ódonszerü, mint pl. a Völuspáé, Grimnismálé stb., kétségtelen, hogy ezek, t. i. a mythoszi tartalmúak, jóval ódonabbak. (Legjobb kiadás, igen érdekes bevezetéssel: Edda, herausgegeben von Theodor Moebius, Leipzig 1860. Német fordítás Simrock Károlytól, Stuttg. 1851.) Tartalomra nézve két csoportra oszthatók az eddai dalok : isteni dalokra és höskőlteményekre. Amazokban foglaltatik a Skandináviák és (mint Grimm Jakab, a német mythologia teremtője kimutatta) az összes germán népek ősvallása ; ezekben a hősmonda, mely legnagyobbrészt szintén az összes germán népek közös birtoka volt. Itt különösen a nibelungokról szóló monda föfontosságu, mely az eddai Sigurdb-, Brynhild- és Gudrun-dalokban és a német Nibelungenénekben reánk maradt. Német mythologia, német nyelvtan, német irodalomtörténet csak az Edda létezése óta létezik, mert mind a három ebben találja legrégibb emlékeit. A skandinavoknál pedig az Edda ugyanazon szerepet játszsza, mit a görögöknél Homer és Hesiod. Épen csak emliteni akarjuk a szkaldok költészetét, mely mesterkéltségével határozott ellentétet képez az eddai eredeti népköltészethez. Az ellentét már a szkaldok előtt is oly feltűnő volt, hogy az eddai dalokat nem is tekintették költészetnek s hogy megvetéssel néztek le ezen egyszerűségűkben oly nagyszerű költeményekre. A szkaldok költészetében nem is a költő képzelőtehetsége és ihletettsége a födolog, hanem a száraz értelem, mely azon működik, hogy a legegyszerűbb dolgokat és tényeket Ízléstelen körülírásaival és allegoricus túlzásaival nehezen érthetővé tegye. A szkaldok rendesen történeti tárgyakat dolgoztak fel; említik ugyan a mythoszt és a hösmondát is, de ezek inkább csak mint a hallgatót megnyerő díszítmények szerepelnek. Virágzását a VIII. század vége és a XII. század kezdete közt érte el. Legrégibb szkaldnak tartják Öreg Bragit, ki egy félszázaddal Széphaj u Harald előtt virágzott. A keresztyénség elterjedésével a szkaldok költészete hanyatlani kezdett, mig a XIII. században egészen elenyészett.*) Dr. Heinrich Gusztáv. (körülbelül) teljes kéziratát tartalmazza. Ö megvette ezt, leíratta a czimfeliratul ráírta : Edda Saemundi multiscii. így keletkezett az Edda elnevezés és így jutott Saemund összefüggésbe ezen dalgyüjteménynyel. Brynjolf némely dalokat nem szerezhetett meg egészen, azért a hiányzó részeket prózai elbeszéléssel töltötte be, mert a tartalom még az ö idejében is élt a nép száján. {Twf'áus azonban, ki ezen codexet megszerezte magának, 1696 körül azt beszélte, hogy atyjának tudomásával a „Saemundi Edda“ elnevezés már régen, Brynjolf püspök kora előtt is általánosan elterjedt volt.) Brynjolf kézirata codex regiua név alatt Kopenhagáhan őriztetik. írását tekintve, a XIV. századhan Íratott ezen codex, melytől minden eddig ismert papirkézirat származik. A codex 46 levelen 31 dalt tartalmaz, de a 34. és 35-dik lap közt, nem tudni bizonyosan mennyi, de kétségtelenül több lap hiányzik. 60) Y. ö. Hyndluliodh, 37. Edda ed. Lüning, p. 258. *) Az értekezés már úgy is nagy terjedelme nem engedte, hogy az Edda tartalmáról és a szkaldok költészetének sok tekintetben érdekes tárgyairól s alakjáról bővebben szóljunk. Erről talán máskor. Az értekezés harmadik részét (végét), mely a szorosb értelemben vett német nyelv- s irodalomról szól, jövő évi értesítőnkben fogjuk közzétenni. )
