Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1865
13 kiesik, p. o. suus, suum, az elavult sovos, sovom (sums, suvum) helyett; fluunt, elavult flovont; fui—fuvi, boum e h. bovum; prudens, ebből: providens, nolo—nevolo, amarunt=.amaverunt stb ; de megmarad ezekben : novus, ovis stb. Orrhangok (nasales). Az orrr és r, Z-hangok a latinban ugyanazok, melyek a rokonnyelvekben, csak az l gyakran = eredeti r, p. o. gyök: loc, ebben : loq-vor, loc-utus, gör. lax, ered. rak; gyök: luc, ebben : luc-ema, lúc-em, gör. Ivx, ered. mk; gyök: lie, ebben: linquo, re-lic-tus, gör. lm (Xeímo), ered. rik, gyök : lig, ebben: lingo, gör. (leintő), ered. righ; gyök: lub, ebben: lub-et, ered. rubh; levis, ebből: legvis, v. ö. gör. i-layv-g, ered. raghu-s stb. Hangtani szabályok. I. A szó közepén. 1. Atliasonulás (assimilatio). a) Megelőző mássalhangzó egészen a következőbe megy át, p. o. sum-mu-s, ebből: sup-mus, V. ö. sup-er, sup-erior, sup-remus; sel-la, lapil-lus, ezekből: sed-la, v. ö. sed-ere, lapid-lus, v. ö. lapid-em • puel-la, ebből: puer-la, pueru-la; asel-lus, ebből: asin-lus, asinu-lus stb. Ezen példákban az áthasonuló mássalhangzót rövid önhangzó előzi meg, mely csak helyzeténél fogva hosszú ; ellenben az oly szókban, melyekben d, t sőt gyakran n is következő s elöl kiesik, az önhangzó meghosszabul, p. o. pés—ped-s, v. ö. péd-em, milés, csak később milés, ebből: milet-s, v. ö. műit-em; formosus, ebből: formonsus, ebben a képző eredetileg -vans, ebből: -vaut, melyből a v kiveszett; equbs, ebből: equon-s, mely nem egyéb mint a sing. acc. = equo-m a pluralist jelző s-szel megtoldva; consul és cosul, quotiens=quotient-s és quoties; censor, censeo, gyéren cesor, ceseo stb. — Gyakori a y-nek következő/be való áthasonnlása, ilyenkor csak egyy'-t szoktak ugyan írni, de a megelőző önhangzó hosszú lesz, ha t. i. az áthasonulás előtt rövid volt p. o. ma-jor, ebből: mag-jor, v. ö. mag-nus, gyök : mag, ered. magit (crescere) ; á-jo, ebből: ag-jo, v. ö. ad-ág-ium, gyök: ag, ered. agh (dicere) ; mé-jo dissimilatiő- val ebből: mí-jo e h. mig-jo, v. ö. mi-n-g o, gyök: mig, gör. mj, eredetileg migh. A g eredeti ja képző előtt megmarad, csak hogy a j átmegy i-be, p. o.adag-ium, nau-frag-iim. A mássalhangzóknak j előtt való kiesése megelőző önhangzó-nyujtással leggyakoribb az összetételben, p. o. se(d)-jungo, pe(r)-jero, di(s)-judico, tra(ns)-jicio stb. Gyakran megtörténik az is, hogy maga a j is kiesik, de csak akkor, ha utána i következik, p. o. ab-jicio, lesz ab-icio, de ab-jéci; am-icio e h. am-jicio stb. Minden pótlónyujtás nélkül g kiesett v előtt ezekben: brév-is e h. bregv-is, v. ö. fjayv-g; lev-is e h. legv-is, v. ö. i-layv-g; niv-is e h. nigv-is, v. ö. nix—nigs, ningv-o. Hasonló fejlődés mutatkozik ebben is: vivo e h. vigvo, v. ö. vixi azaz vig-si, gyök: vig. A d elenyészett v előtt ebben: suáv-is, ebből: suádv-is, v. ö. gör. gőv-g, szkr. svádu-s. Orrhang előtt a g néha, a c gyakran kiesik és pedig rendesen pótlónyujtással, p. o. sti-mulus, stimulo, gyök: stig, fokozva ebben: in-stig-o, orrhanggal ebben: instinc-tus—insling-tus, v. ö. gör. <Tzí)(a—aziy-jw ■ ex-á-men e h. ex-ag-men, ezen gyöktől: ag, ebben: ag-ere és ag-men, teg-men, seg-mentum (a g gyakran meg is marad n előtt, mint: lignum, dignus, magnus stb.); vá-nus, ebből: vac-nus, v. ö. vác-uus; déni, ebből: decni, v. ö- decem; pinus, ebből :pic-nus, v. Ö. pic-is, ettől: pix, lú-na, ebből: lüc-na, gyök : luc, v. ö. Ivpvo-s ; ebből: qui-ni ne esett ki, tehát e helyett áll : quinc-ni. — Az m előtt elenyészet c ebben : lá-men, ebből: luc-men; cs azaz x ebben: té-mo e h. tex-mo gyök: taks (fabricari, facere); I előtt kiesett x ebben: té-la, ebből: tex-la, v. ö. tex-ere. Hangos mássalhangzók előtt s elenyészik n előtt ezekben pő-no e h. pos-no, v. ö. pos-ui; cé-na e h. ces-na; pen-na, elavult pes-na e h. pet-na, ezen gyöktől: pet, gör. ner, ered. pat (volare) ; m előtt ebben: ré-mus, v. ö. tri-res-mus, melyben res-mus e helyett áll ret-mus, v. ö l-oer-gág; pótlónyujtás nélkül kiesett s ebben: Cd- ména, ebből: cas-ménu, gyök: cas, v. ö. car-men ;r előtt ebben : corpu-lentus e h. corpus-len-tus, v. ö. corpus, corporis; d előtt ezekben: júdex e h. júsdex, í-dem eh .is-dem, di-dűeo e h. dis-dűeo stb. A mássalhangzók se
