Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1864

21 nasium VI. osztályát a nagyméltóságu magyar kir. helytartótanács 57,567-ik sz. a. kiadott intézvényében, épen úgy, mint két évvel ezelőtt a már meglevőket is, nyilvánosnak, bizonyít­ványait államérvényeseknek nyilvánította ki. Azon határt nem ismerő buzgóság és áldozatkészség, melylyel a nagytiszt, egyház e ta­nodáját, mint szivéhez forrott kedves gyermekét öleli, — most, a midőn a főgymnasiumi épület emelése által a terjeszkedés egyik legfőbb akadályát elháritá —, teljes bizonyossággal állíttatja velünk, hogy a hátralevő két osztálynak kiegészítése is, csak nehány rövid év kérdése lehet. De e roppant anyagi áldozatok, melyeket a nagyszerű iskolai épület emelése, a VI. osztály felállítása és szervezése, két segédtanárnak beállítása és díjazása okoztak, a nagyt. egy­házat nem riaszták vissza a gymnasium érdekében még e tanév folytán tett más nagyszerű áldoza­toktól sem. így történt, hogy a tanpénzt, mely eddig a tanárok között osztatott fel, anyagi és szellemi előnyükre, már e tanév elején beváltá s a rendes tanári fizetést 1200 o. forint érték­ben alapította meg. Ezenkívül Torkos László segédtanárt a magyar nyelv és irodalom tanszé­kére rendes tanárrá választotta meg. S ha még ezekhez azon áldozatokat vesszük, melyeket a nt. egyház a könyvtár ren­dezésére s jó karba hozatalára, a természettani muzeum gyarapítására tett, melyeknek eredmé­nyét azonban, miután épen most a kivitel tárgyai, csak a jövő évi értesítésünkben közölhetjük, valóban ezen, a buzgóságáról és áldozatkészségéről példásan ismert magyarhoni protestantis- mus történetében is csaknem páratlan buzgóság, valamint egyrészről hálás érzelemre ragadja a tanári testületet, úgy más részről a jövendőre nézve gymnasiumunk örvendetes felvirágozását biztos kilátásba helyezi. A mi tanodánk belső viszonyait illeti, az erre vonatkozó adatokat, illetőleg kimutatá­sokat e következőkben foglalhatjuk össze. A tanév September elejével kezdődött. A fennebb le­irt megnyitási ünnepély után két napra az összes tanári kar jelenlétében felolvastattak a tanu­lóknak a törvények, mely alkalommal az igazgató újólag a jó erkölcsi magaviseletre, szorga­lomra és hasznos munkálkodásra buzditá az ifjúságot. Mint más években, úgy ez idén is kiváló gondot fordított tanodánk a vallásos érzés fejlesztésére s ápolására. A tanórák rövid imával kezdettek meg és végeztettek be. Az ifjúság a tanárok felügyelete alatt a vasárnapi és ümaepi istentiszteleteken szorgalmasan megjelent. A confirmatiói vagyis az egyházba való felavatási ünnep a magyar ajkú ifjúságra nézve zöld csütörtökön (april 13-ik napján), a német ajkú if­júságra nézve pedig junius 11-kén, a szokott egyházi szertartással az illető lelkész urak által vitetett véghez. Az ifjúság erkölcsi viselete a tanév folytán egészben véve dicséretes volt; a szives enge­delmesség, kötelességbeli hűség, rendtartás csak keveseknél hiányzott, ellenben a tanulási kedv, magán olvasási hajlandóság, tanulói szorgalom, önálló igyekezet örvendetesen gyarapodott. Szorgalmas, jó erkölcsi viseletű és szegény tanulók között három ösztöndij osztatott ki. Sebestyény Gyula VI. osztálybeli tanulónk ez év folytán is nyert a Jettimféle alapítványból 32 o. forintnyi segélypénzt. A Glosiusféle 20—20 forintos ösztöndij, a jelen iskolai évben Se­bestyény Gyula Vl-ik és Pőzel István V-ik osztálybeli tanulóknak Ítéltetett. — A Döbrenteyféle 1 aranyos pályadijat, mely vizsga alkalmával a legfelső osztály azon tanulójának adatik, ki pályatársai között a legjobb magyar munkát készíti, tavaly három pályatárs között Sebes­tyény Gyula V. osztálybeli tanuló nyerte meg.

Next

/
Thumbnails
Contents