Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1864

15

Az egyes ütemek szótagjainak száma tehát különbféle leket,’vannak ugyanis 1) négy szótag u a k, melyek, ha az ütemek időtartamát 4/8-nak vesszük, az ütemet egészen betöltik, p.

Magyarország | az én hazám

Ottan nevelt | apám anyám. Népdal

2. három szótaguak = egy negyed és két nyolczad, vagy három nyolczad és egy nyolczad pausa. p. Megyek a | csatába. Arany.

3. két szótaguak = két negyed, vagy: egy negyed, egy nyolczad és egy nyolczad pausa, — vagy: két nyolczad és egy negyed pausa. — p.

Hej huj | világos | hej huj! | viradtig Népdal,

vagy: Bujdosék az | „Eren“ | bujdosék a j „Nádon.“ Arany.

4. Egy szótaguak = egy fél, vagy: egy negyed s egy negyed pausa p.

Egy | megérett a | meggy. Gyermekvers.

5. Néha használtatnak öt szótaguak is, melyek a 4/s ütemet úgy töltik be mint egy nyolczad triói és két nyolczad.

Ilyen a fentebb már idézett sornak első üteme:

Fekete haja | csupa gyűrű | olyan göndör.

Ezen ütemek szerinti felosztásban keresendő a magyar nemzeti versidomnak zenei természete, nem pedig annak bizonyos dallamok mértékével való megegyezésében. Hogy az ily ütemekre felosztott verssor egészen más hangzású, mint ha csak egymásután olvassuk az egyes lábakat minden szünetek nélkül, könnyen átláthatjuk ha a következő sorokat:

Horto | bágyi | pusztán | fuj a | szél.

Juhasz j legény [ búsan | útra | kél.

először úgy olvassuk a mint épen most felosztottam mint ötödfeles trochaeusokat, azután pedig ütemek szerint igy:

Hortobágyi I pusztán | fuj a szél.

Juhász legény j búsan | útra kél. 4. 2. 3.

Az ütemek legjobb hangzásuak és szabatosabbak akkor, ha az ötszótagu áll: egy (hangsúlyos) dactyl us és trochaeusból (fekete haja, szeme bogara) a négyszó tagú egy kettős trochaeusból (költ a rucza, — árnyékában) a három szó tagú egy d a cty lus b ó 1, vagy ha tetszik am p hi m a c érből (hiába, jaj de fáj!) a két szó- tagu egy trochaeusból vagy ha tetszik spondeusból (képe, nékem, pusztán) s az egy szó tagú egy hangsúlyos szótagból, tehát egy külön szóból: — azonban az ütemes verselésnél nem szükséges (az ütemeken belül) a hangsúlyos rhythmust oly szabatosan megtartani, mintha egyedül hangsúlyos troohaeusokból vagy dactylusokból álló sorokat írnánk; — s a szabadságot, melyet Arany a költőnek — az ütemeken belül — megenged, ezen hangsúlyos rliythmusra kell vonatkoztatni, nem pedig a tulajdonképeni mértékre, mert a valódi időmérték egy általában semmi hatalommal sem bírván a magyar verselésben, az alól a költőt felszabadítani nem is szükséges.

De ha a költőnek az ütemeken belül az egyes szótagok súlyát illetőleg a legnagyobb szabadság engedtetik, annál pontosabban és határozottabban kell neki az egyes ütemeket egymástól megkülönböztetnie, s azon felöl az ütemeken belül a hangnyomatra nézve is egyet mást szem ellőtt tartania, — a miket mind rövideden a következőkben foglalunk össze.