Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1860
oxeív, oí 8' év rol aorn áv&Qwnoi csak úgy érthető ha az éS-élei szót a mai népnyelvi jelentéssel adjuk vissza. Ily eset van még Thuk. II. 89; Herod. I, 109 ; Plato de Rep. II, 15 pag. 375. Az augmentum ingadozása és két alakja most is ugy van mint régente. A jelen idői lőnek v-által való erősítése nagy szerepet játszik, mert valamint a régiek % í a) és z ív io-z használtak, ugy most is ő ovió cu-ból d ovi óv oj képeztethetik. Az d w-igéknek e to-ba való átalakulásuk most is divatos, mint régente az iónoknál. A t subscriptum a Peloponnesusban még most is ejtetik. Valamint régen a fi a 3- tőbül fiavO-ávia lett, épen ugy lehet most a naíh tőbüljr a v 0- ú v io-t képezni a ncéoyto mellett. A Plutarchnál utfiaQaauévog h. álló fi £ fia q a fi u é v o g-t nem fogjuk hamar javítani, ha ezt a népnyelvben szerte halljuk. A Peloponnesusban az összevont igéknek összevonatlan alakjai még most is használtatnak. Hogy az évíore és évi a, énnv őre, éorív a helyett állanak, látjuk a népnyelvben, a hol évi vagy torzított ejtéssel eívai annyi mint éonv. A Herodot 4,152 előforduló éxéQdrjaa, a szokott éxeQŐíjva h. mai napig él a nép közt. Az attikai ríi'o> h. Homérnál előforduló vírt r a> még ma is használtatik. Az attikai óuvvui h. Homer Jl. % 175 és Thuk. V, 19, 24 előforduló o fi v vo> és a He- rodotnál (I. 1Ö3) olvasható ófióio mais közönséges alakok sat. Mennyit lehetne felhozni az oly származékokból, a melyeknek a régi görög iratokb m csak gyökszava tartatott fenn s a mely gyökszó tökéletes megértésére a mai származékok nagy fényt derítenek, és viszont mennyi gyökszó él a mai népnyelvben, amelyeknek a régieknél csak származékait olvashatjuk ! Mennyit lehetne felderíteni a digamma vizsgálása által a népnyelvben, a mely még most is igen nagy szerepet játszik! Mennyire érdekes volna a módus és időtan vizsgálása az élő nép nyelvén, ha ennek tanulmányozására adnók magunkat sat. — Értekezésem e második felében, elkerülve a magyarázgatásokat, csak figyelmeztetni akartam a tanférfiakat az élő nyelvre, a mely által a régire uj fényt deríthetünk és így mindenki előtt már tudva lehet, hogy a második álláspont a melyre a magyar nyelvtanárnak, a kire görög nyelvtanítás van bizva, fel kell okvetlen állnia : A ma élő görögnépnyelv tanulása és vizsgálása. Igen, ragadjuk meg az igazságot, vagy ha még nem jutottunk hozzá, keressük azt s ha megtaláltuk, bizonyosan a nép kiejtése szerint fogjuk mi is a kiejtést tanítani az oskolában és a görög vulgaris nyelvet magunk tanulmányozni a réginek pontosb felderítéséért otthon szobánkban. Legalább mi mint magyarok, kiknél a görögség nem Erasmus korától datál, másként nem tehetünk. Horváth Zsi gmond.
