Evangélikus Polgári Leányiskola, Budapest, 1925

8

védelemről (az előadásokat Télessy kartárs tolmácsolta); dec. 8. és febr. 16-án teadélutánt rendeztünk az elemiiskolás gyermekekkel együtt szavalatokkal, karénekkel, zongoraszámokkal jótékony célra. Május 30-án a Hősök emlékének szenteltünk egy órát; junius 4-én meg mély gyásszal emlékeztünk meg a Trianonban diktált békéről.

Az évzáró ünnepünk előtt tartottuk a „Hálanapot“, amelyen rövid előadásban előadtuk, kik voltak azok a férfiak és nők, akik az evangélikus iskolák alapítása és fenntartása körül hervadhatlan babérokat szereztek. Az ünnep célja, hogy ébrentartsuk a hálát a nagy alapítók iránt.

Jótékonyság.

Bár megnehezült az idő felettünk, súlyos gazdasági viszonyok közt élünk, nehéz a kereset és a megélhetés, mégis megnyílt tanítványaink szíve és a kedves szülők erszénye, valahányszor hozzájok fordultunk, kérő szónk meghallgatásra talált.

Egyházi áldozatokból juttattunk a Tatatóvárosi nőegyletnek imaházukra 100,000 K-t. A Széchenyi-ünnepen begyűlt összeget, 300,000 K-t, a Tud. Akadémiának küldtük; a teadélutánok bevételéből 1.500,000 K jutott a MANSz diákakciójának, 1 millió a kelenföldi templomnak, 1 mill, az árvízkárosultaknak, 393,000 K tan- díjmentesek tandíjára, 465,000 K a Gyermeknapi gyűjtése. Az elemi iskolával együtt egyh. áldozatokból adakoztunk a Kőbányán építendő templom javára. A Hősök emlékére tartott ünnep jövedelme, 724,950 K, a hadirokkantaknak, özvegyeknek és árváknak jutott. (Ez összeghez az elemi iskola is járult.)

De iskolánk is részesült adományokban: a Pesti Hazai I. Tkpénztár 500,000 K-t adományozott a Segélyző-könyvtárnak, Dr. Németh Ödön isk. fel. úr pedig ösztöndíjakra 500,000 K-t.

Döbrentey Károly ezredes úr szíves ajánlatát, hogy iskolánk egy arra érdemes tanítványát ingyen tanítja a francia vagy angol nyelvre, a lefolyt évben nem vette igénybe senki, a jövő évre G. M. IV. o. tanuló jelentkezett, akit az ezredes úrnak ajánlottunk is.

Miután iskolánknál letett ösztöndíj-alapok az idő folytán devalválódtak, az igazgató megkérte a még életben levő alapítókat, valorizálják lehetőleg a kegyes alapokat, hogy a kamatokat céljaira fordíthassuk. Reményünk van, hogy ez sikerülni fog.

Szertárak és könyvtárak.

A Simonyi-alap kamatainak egy nagy részét szertáraink gyarapítására fordíthattuk. Tornatermünkbe új szerek kerültek, a fizikai és természetrajzi szertár bővült, az összes felszerelésekért többet