Baár-Madas református felső leányiskola és nevelőintézet, Budapest, 1914

Továbbképző-tanfolyam

iskola 4 osztályát, vagy a felsőbb leányiskola 6 osztályát jeles eredménnyel végzett 16—20 éves keresztyén leánykák. A növendékek lehetnek bejárók, félbennlakók, bennlakók Mindannyian tartoznak az intézeti szabályokhoz alkalmazkodni. A tanórák délelőtt 8—1-ig, délután 2—4-ig tartatnak, úgy azonban, hogy hetenként 1 délelőtt s 1 délután szabad lesz, gyárak, múzeumok, képtárak megtekinthetése végett. A leánykák napi óráinak összege nem lehet több 5-nél, hogy a nyelvek és a zene gyakorlására, valamint olvasásra elég idő álljon rendelkezésre. A bennlakó növendékekre nézve az intézet Értesítőjében foglalt házirend kötelező, mégis némi kedvezménnyel:

1. Hogy önállósághoz szokjanak, hetenkint egyszer 2—2 leányka tanítónő nélkül mehet bevásárlásait eszközölni

2. A továbbképzős bennlakó növendékek részére (4—6 együtt külön háló-, nappali és tanulószobát rendezünk be, melyekben maguknak kedves, barátságos otthont teremthetnek.

3. Az öltözködést illetőleg az intézet által előírt ruhák kötelezők bent az intézetben, de látogatóba, színházba szabad otthon készült, ízléses (de nem túldíszes vagy túlmodern) ruhát, kosztümöt fölvenni.

4. Minden vasárnap kimehetnek rokonaikhoz, de este fél 8 órára vissza kell térniök az intézetbe

5. Egyéb kedvezményt az igazgatónő esetenként állapít meg a fennálló szükség s a lehetőség szerint.

A tanítás módszere tekintetében a gyakorlati szempont vezeti a válogatott erőkből álló tanári testületet, azért a nyelveket olvasás és beszélgetés alapján, a történetet tanulmányi kirándulások, múzeumok, képtárak látogatása által óhajtja a növendékek emlékezetében maradandóbbá tenni. A háztartási órák keretében megismerkednek mindazon munkákkal, melyekre az életben még abban az esetben is feltétlen szüksége van a nőnek, ha kedvező anyagi helyzete folytán csupán saját háztartása okszerű vezetésének s a felügyeletnek gondja hárulna reá.

A részletes tanterv a következő:

1. Magyar irodalom : Tárgya az 1850—1910-ig terjedő irodalmi fejlődés feltüntetése, különös tekintettel a történelmi háttérre és a politikai viszonyokra.

2. Német irodalom: A XIX. század s korunk drámai, elbeszélő és lírai költészete. A kiválóbb írók müvei részletesen tárgyaltainak. (Kleist, Grillparzer, Hebbel, Gerhart Hauptmann, Sudermann, Liliencron, Freytag stb.) Társalgás a mindennapi életből vett

4