Baár-Madas református felső leányiskola és nevelőintézet, Budapest, 1913
A francia nyelv tanításáról
kiválasztás a fontos és ajánlatosabb az egyes kiválasztott részek pontosabb megbeszélése. Vannak elméletek, amelyek a beszédgyakorlatokat tisztára csak az illető ország történetére és földrajzára korlátozzák. Sok szó esett arról is, hogy a nyelvtan tanítása is az idegen nyelven történjék-e az idegen nyelv gyakorlása céljából? Szabályunk itt is az lesz, hogy az egyszerű szabályokat és tudnivalókat igenis tanulhatjuk az idegen nyelven, de mindenütt másutt, tehát a nyelvtan nehezebb részeinél, az olvasmányok, különösen a költői olvasmányok elemzésénél lehet az anyanyelvet is használnunk. S ezt a szabályt a legfelsőbb osztályban is fenntartjuk, nehogy tanításunk sekélyesebbé váljon azáltal, hogy növendékeink nem értenek meg bennünket. * Lássuk most a szemléltető oktatást. A szemléltető képek hívei szerint e képek segítségével a tanuló a kezdőfokon is közvetlen érintkezésbe kerül a dolgokkal, a tárgyakkal az anyanyelvi szóbeli közvetítés nélkül, ellenzői szerint azonban a gyermekben a képek szemléleténél is az anyanyelvi elnevezés válik tudatossá s szerintök a külső szemléletnél sokkal többet ér a beszédgyakorlatoknak a belső szemlélethez fűzése. Ez ellenséges felfogással szemben meg kell állapítanunk, hogy a szemléltető oktatás módszere leginkább közelíti meg az anyanyelv elsajátításának módját, hogy ez a mód a legalkalmasabb arra, hogy francia beszédre serkentsen nyomtatott szöveg nélkül s arra, hogy a kis gyermekben élénk érdeklődést keltsen. A körülvevő környezetből indulunk ki s kis gyakorlattal észrevehetjük, mily tág tere nyílik itt a beszédgyakorlatoknak: szobamennyezet, padló, fal, ajtó, ablak, kályha,- padok, asztal, tinta, toll, füzet, könyv, tábla, szivacs, kréta, térkép, faliképek bőséges anyagot nyújtanak, az ablak előtti tájék, iskolaudvar, botanikus és ásványtani kirándulások, városi séták mind felvehetők a szemléltető beszédgyakorlatok közé. S szembeszökő, mily alkalmas anyagunk nyílik itt belső szemléletre is, feltéve, hogy a képek művészi kivitelűek s egyszersmind müvelődéstörténelmi tanúságra is alkalmasak. A képek megbeszélését a tanár vezetné be, aki rövid pár szóval az egészről áttekintést nyújt s az így nyert anya-^ got dolgozzák azután fel kérdve-felelgetve, majd a tanulók közt kis dialógusokban. A nyert szókincs folyton gyakorlandó! Élénkítésül a kép alakjait is beszéltetjük egymással, akár énekre is 10
