Baár-Madas református felső leányiskola és nevelőintézet, Budapest, 1921

I. Iskolánk múltja

5

E terv végre kivitelre került. Az 1907. év szept. 12.-én — egyelőre csak osztállyal — megnyílt Budapest egyik legszebb, legegészségesebb helyén az akkori Albreöht-út (most Hunyadi János-út) 26. száma alatt levő gróf Lónyay- féle villában a Baár-Madas intézet. Nagy gonddal, mindenre kiterjedő figyelemmel szervezte az iskolát s irányította annak minden tevékenységiét az igazgatótanácsnak akkori nagyérdemű elnöke: Szilassy Aladár őnagyméltósága. Az ő és nagyrabecsült nejének útbaigazításával, értékes tanácsainak felhasználásával alakíttatott át a grófi palota legalább ideiglenesen a célnak megfelelő iskolaépületté.

Az iskola és internátus vezetésével Fráter Eszter fővárosi polg. isk. tanítónő bízatott meg, ki mint igazgatónő elismerésre méltó munkát végzett Mészáros Dóra és Szigeti Ilona tanítónők közreműködésével. Az osztályok látogatására s a tanulmányi ellenőrzésre Komáromy Lajos, az áll. polg. isk. tani- tónőképző-intézet nyug. igazgatója és dr. Szőts Farkas theol. akad. tanár, igazg. tanácsi tagok kérettek fel, kik az iskolai év alatt gyakran végighallgatták a tanításokat s nagy tapasztalataikkal, jó tanácsaikkal jelentékenyen támogatták az új intézetet úttörő munkájának sikeres végzésében.

A reménység, melyet egyházkerületünk és budapesti egyháztanácsunk nevelőintézetünk iránt táplált, a legmagasabb mértékben valóra is vált. Az 1908/9. iskolai évben növendékei száma már 40-re emelkedett e felsőbb leányiskolájának 5 osztályán kívül több szülő kívánságára elemi iskolával is kibővült.

A harmadik tanévben a felsőbb leányiskolának már mind a 6 osztálya megnyílt, az állam az egész iskola részére megadta a nyilvánossági jogot s tanerőit felvette az országos tanári nyugdíjintézet kötelékébe, — három évve! később az 1912. év szept. l.-jétől kezdve folyósította számukra az államsegélyt, illetve fizetéskiegészítést, az intézet részére pedig az 1913. év jan. 1.-től fogva az állami költségvetésbe „építkezési segély“ címen évi 15.000 K-t vett fel. Fájdalom azonban, hogy — bár később Kovácsy Sándor egyházkerületi főgondmok úr hathatós közbenjárására nagyszabású új iskolaépület céljára sikerült a Villányi-úton alkalmas telekhez jutnunk -— az építkezést a háború közbejötté miatt el sem kezdhettük.

Visszatérve az 1909/10. iskolai év eseményeire, ez év közepén vált meg iskolánktól az intézet első igazgatónője családi okokból, saját kérelme folytán. Nagy, fáradságos munkát végzett harmadfélévi működése alatt, lelke teljes erejével hozzájárult a vezetése alatt levő intézetnek minél célszerűbb, az alapítók intencióinak leginkább megfelelő szervezéséhez. Nemes törekvését siker koronázta, mert a „Baár-Madas“ minden egyes leánykának valóságos második otthonává lett s az elért eredménnyel a fenntartó testületek a legnagyobb mértékben meg voltak elégedve.

A távozó igazgató helyére az 1910. január l.-re Kenessey Anna, a pápai ref. polg. leányiskola rendes tanítónője, az ottani internátus volt vezetője választatott meg.

Az igazgatótanács kebelében is változást hozott ez az esztendő. Szilassy Aladár úr, a közigazgatási bíróság másodelnöke, nagymérvű elfoglaltsága folytán lemondott az igazgatótanácsban 3 évig viselt elnöki tisztéről, amely állásra dr. Darányi Gyula udvari tanácsos, ügyvéd úr választatott meg. A lelépő elnök az intézet életbe léptetése és szervezése köriül oly odaadó buzgósággal, fáradhatlak kitartással és bölcs körültekintéssel járt el, hogy áldásos működése örökre emlékezetben fog maradni.